2.2. A kávé termesztés kultúrája

Kultúra és kávé Nehéz a kávé termesztési kultúráját és a növény elterjedtségét bármilyen más növényéhez hasonlítani. Ha ezt mégis meg kell tennünk, legjobban talán a borszőlőhöz hasonlíthatjuk. Ahogy az északi és déli félteke mérsékelt égövén a borszőlő kultúrája, úgy öleli körbe földünket a kávénövény kultúrája, az egyenlítő mentén a trópusi és szubtrópusi égöveken.

A kávénak nincsenek évezredes termesztési hagyományai, mint a gabonáknak, a borszőlőnek, vagy a teának. A kávéművelés mindössze ötszáz éves történetre tekint vissza. De ahogy megjelent a feketekávé, mint ital, az iránta felmerülő kereslet rendkívüli növekedése nagyban segítette a kávénövény gyors elterjedését is. Nem alakult ki egy jellemző termelési metódus: minden civilizáció és termőterület földművelői a maguk eljárásait kezdték alkalmazni a termesztésben.

Példaképpen, korai sikertelen kísérlet volt, hogy a mai Franciaország területén, a mérsékelt égövön Elzász vidékén kávétermesztéssel próbálkoztak. Természetesen eredménytelenül. Nagyon sikeres ellenpélda a hollandok által Jáva szigetén 1696-ban alapított kísérleti kávéültetvény, ahol sikerült szaporítani az arabika növényt. Az innen származó egyedek mind a holland, mind a francia Közép-amerikai kávéültetvények ősei lettek. 1900 és 1912 között Jáva szigetén nemesítették a frissen felfedezett robuszta fajt is, mielőtt az is elindult világhódító útjára.

Szemben sok növénnyel, a kávénak nem volt kiforrott termesztési hagyománya, ezért minden kultúrkör saját maga "találta fel" a kávétermesztés és a feldolgozás módszerét. Etiópiától Brazíliáig a kávétermesztés történetének összes kultúrája jelen van a glóbuszon. Az egyik nem szorította ki a másikat. Csak az utóbbi időben kezdődött meg e mezőgazdasági módszerek versenye és egymásra hatása. Ezek a kölcsönhatások egészen új termesztési és feldolgozási metódusokat eredményezhetnek.

További almenük:

2.2.1 Kávékertek
2.2.2 Vadon termesztés
2.2.3 GépesÍtett monokultúrák
2.2.4 Vegyeskultúrák

Főmenü: