Elefántok és csigabigák

A kávés szaküzletek polcain a babkávék, kávékeverékek mellett időnként feltűnik néhány furcsa különlegesség is. A kávéfogyasztók azonban megosztottak azzal kapcsolatban, hogy ezek a fajták csak formájukban különlegesek, vagy zamatuk is jobb, mint a hagyományos kavéké. Nézzük, melyek is ezek a "nem normális" kávéfajták, a vita eldöntését pedig bízzuk mindenki saját ízlésére.

Maragogipe

A Maragogipe (angolul elefánt-babnak is nevezik) az arabica kávé egy változata, mely különlegesen nagyra nőtt, porózus szerkezetű magokat érlel.

Ez a mutáció spontán jelent meg Brazíliában. Nevét a Bahia állam északkeleti részén fekvő Maragogipe városról kapta: a közeli ültetvényeken fedeztek fel először ilyen kávészemeket. Innen aztán Dél-Amerika más részeibe, és Közép-Amerikába is eljutott.

William H. Ukers, az elismert kávészakértő 1928-ban írt a Maragogipe-rol. Az ízét különlegesen fásnak érezte, mégis sokan tartják a legfinomabb kávénak az elefántbabból készült italt.

Legtöbb esetben ebből a fajtából kevésbé testes, savakban szegényebb feketét készíthetünk, mint a hasonló régióból származó arabicából.

Ez a rosszabb minőség, és a fajtára jellemző alacsony termésátlag elriasztja a termelőket Maragogipe-ültetvények létesítésétől, így válik az elefántbab ritka, nehezen beszerezhető termékké.


Gyöngykávé

A másik különlegesség a gyöngykávé, melyet spanyol nyelvterületen caracolillonak, azaz csigabigának neveznek. (Angol elnevezése peaberry)

A gyöngykávé akkor keletkezik, amikor a kávénövény a megszokott egy pár, lapos oldalú kávébab helyett csak egy, ovális alakú szemet nevel. Botanikusok megfigyelése szerint ez akkor következik be, ha a virág részleges megtermékenyülése miatt a két magházból csak az egyik fejlődik ki. Miután a Coffea Arabica önbeporzó, az ilyen szemek megjelenése a növény termékenységének visszaesését jelzi. (Az egészséges kávénövényen fejlődő gyöngykávé-szemek aránya kb. 5%.)

Ezeket az ovális kávébabokat általában a többivel együtt kezelik, vannak azonban, akik kiválogatják ezeket a szemeket és külön dolgozzák fel.

A fejlődő országokban, főként Afrikában mitikus jelentőséget tulajdonítanak a kerek kávébabszemnek. A gyöngykávét hímneműnek tekintik, és gyakran hozzák összefüggésbe a termékenységgel.

Az ilyen szemekből készült ital sokak szerint ízletesebb is, mint a páros testvéreikből készült főzet, hiszen a természet egy kávészembe sűrítette bele mindazt, amit eredetileg kettőbe tervezett szétosztani.

Mások szerint a félig termékeny virágokból kialakult, rendellenes kávészemek csakis rosszabb minőségűek lehetnek, mint kövérebb, társas kollégáik.

A szakértők által elfogadott általános vélemény az, hogy az ugyanazon a növényen termett normál szemekből és gyöngykávéból készített kávéitalok között van ugyan különbség, nem lehet azonban általános következtetéseket levonni testességre, aromára vonatkozólag.

A kávés boltokban körülnézve feltűnik, hogy a legtöbb gyöngykávé Tanzániából származik. A statisztikák azt mutatják, hogy a gyöngykávé-termés aránya itt sem nagyobb, mint másutt, az afrikai országban azonban hagyománnyá vált a kerek szemek kiválogatása, és ezek elkülönített feldolgozása, értékesítése. Így az évek során Tanzánia szinte saját jellegzetességévé tette ezt a fajta kávébabot.