1.1.1. A kecskepásztor Káldi legendája

Káldi, a kecskepásztor legendája, amit a tizenhetedik századi európai írók oly szívesen idéznek, bizonytalan eredetű. A forrás legyen bár arab, vagy nyugati, az biztos, hogy a kávéról író araboktól nem maradt ránk egy ilyen fajta történet sem, ellenben e legendát szinte mindenki az Encyclopedia Britannica-ból idézi.


A történet szerint Káldi, az etióp kecskepásztor egyik éjszaka arra lett figyelmes, hogy kecskéi, melyek egyébként nyugodtan töltik éjszakáikat, igencsak élénken viselkedtek. Nem tudván mire vélni a dolgot a következő nap reggelén Káldi megfigyelte, hogy kecskéi előszeretettel legelésznek egy piros gyümölcsű cserjét.

Káldi először óvatosan megkóstolta a bogyókat, elfogyasztott néhányat, és egy idő után észrevette, hogy a titokzatos gyümölcs rá is élénkítő hatással van. Még a délutáni sziesztáját is ébren töltötte. A következő napokban előszeretettel csemegézett a cserjékről

Miután visszatért falujába, gyorsan felkereste az ott élő kopt keresztény szerzeteseket, félvén attól, hogy ébersége az ördög műve. A szerzetesek átvették tőle a bogyókat, és azokat a tűzbe vetették, ekkor azonban meglepő dolog történt. A már megpörkölődött ördöginek hitt gyümölcsökből isteni illat áradt. A szerzetesek gyorsan kikaparták a bogyókat a parázsból, és a megpörkölődött magokból sűrű főzetet készítettek. Így született a kávé

Valószínűsíthetően ez a legenda is a kávé európai elterjedése folyamán jött létre, elősegítve az új itallal való megbarátkozást.

Főmenü:

  • 1.1.2 Gábriel arkangyal
  • 1.1.3 Szufik

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s