1.2. Kávé - a muszlim világ itala

2005.01.31.

1.2. Kávé - a muszlim világ itala

A kávé története A kávét, mint jótékony, serkentő hatású növényt, először a 9. században említette egy Rhazes (852-932) nevű orvos az Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában. A 11. század fordulóján Avicenna (980-1037) az Al-Ganum fit-Tebb (Az orvoslás kánonja) című könyvében már konkrétan említi a kávét.

Számos feltételezés létezik a kávé eredetével kapcsolatosan. Az egyik legenda egy Káldi nevű kecskepásztorhoz kötődik, akinek kecskéi legelték le a vadon termő kávénövény gyümölcsét. Egy másik szerint Gábriel arkangyal adta a kávét Mohamednek. Egy harmadik történetben pedig egy száműzött szufi bölcs talált rá a kávécserjére, melynek gyümölcse megmentette őt és tanítványait az éhhaláltól. E legendák közül természetesen egyik sem bizonyított. Valószínűsíthetően a kávéital elterjedése folyamán jöttek létre, elősegítve az új itallal való megbarátkozást.

A kávé Etiópiában őshonos. A pörkölt, őrölt kávéból készített ital fogyasztását Jemenben jegyezték fel először. A kávé fogyasztása, annak élettani hatásai miatt, a szufi rendek virrasztó szertartásain vált jellemzővé a 15. század második felében. Vélhetően a szertartásokon résztvevő vallásgyakorlók vitték át a hétköznapi életbe a kávéivás szokását. A kávéfogyasztás ismertté válása alapozta meg a kávéházak elterjedését.

A kávéházak az arab és török területeken a 16. sz. első évtizedeiben terjedtek el. Három típusuk volt jellemző. Az első a vásári kávésbódé, ami csupán az ital megfőzésére szolgált. A kész italt vagy helyben itták meg, vagy egy szolga vitte el a vásárlónak. A második típusban a környékbeliek gyűltek össze. Amolyan törzsvendégek kávézója volt. A harmadik pedig a nagyobb vonzáskörzetű, gazdag kialakítású, szélesebb vendégkörű kávéház.

Már akkor kialakult a kávés üzletek polgárosodásban, társadalmi átalakulásokban játszott nagy szerepe. A vallási és a világi vezetők többször be kívánták tiltani a kávéházba járást.

További almenük:

1.2.1. A kávé elnevezése
1.2.2. A kávé eredete
1.2.3. Szufik
1.2.4. Törökország

Főmenü:

1.1 Legendák

1.3 Európa

1.4 A kávé elterjedése

1.5 Kávéháztörténet

Tetszett a(z) 1.2. Kávé - a muszlim világ itala akadémia cikk? Ha igen, oszd meg másokkal!

Tetszett a(z) 1.2. Kávé - a muszlim világ itala akadémia cikk? Írd meg véleményed!

További Kávéházak akadémia cikkek

café lungo - hosszú kávé

Sokakban felmerül a kérdés, mi a különbség a hosszú és a rövid kávé között?! A kérdésekre Lonkai Márton és Juhász Bálint, a Steamhouse kávépörkölő üzem mögött álló kávés szakemberek adja meg a választ.

2023.03.29.

A víz világnapja (03.22.)

Március 22-én ünnepeljük a Víz Világnapját, amelyet az ENSZ 1992-ben hozott létre azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a víz fontosságára, és annak fenntartható menedzselésére. Ebben a cikkben megnézzük, hogy milyen problémákkal küzdünk a vízgazdálkodás terén és hogy milyen vízzel főzzük a kávét.

2023.03.22.

Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

2020.03.20.

Tejet a kávéba. Na de milyet?

A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

2020.02.08.

Még több Kávéházak cikk