1.2. Kávé - a muszlim világ itala

A kávé története A kávét, mint jótékony, serkentő hatású növényt, először a 9. században említette egy Rhazes (852-932) nevű orvos az Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában. A 11. század fordulóján Avicenna (980-1037) az Al-Ganum fit-Tebb (Az orvoslás kánonja) című könyvében már konkrétan említi a kávét.


Számos feltételezés létezik a kávé eredetével kapcsolatosan. Az egyik legenda egy Káldi nevű kecskepásztorhoz kötődik, akinek kecskéi legelték le a vadon termő kávénövény gyümölcsét. Egy másik szerint Gábriel arkangyal adta a kávét Mohamednek. Egy harmadik történetben pedig egy száműzött szufi bölcs talált rá a kávécserjére, melynek gyümölcse megmentette őt és tanítványait az éhhaláltól. E legendák közül természetesen egyik sem bizonyított. Valószínűsíthetően a kávéital elterjedése folyamán jöttek létre, elősegítve az új itallal való megbarátkozást.

A kávé Etiópiában őshonos. A pörkölt, őrölt kávéból készített ital fogyasztását Jemenben jegyezték fel először. A kávé fogyasztása, annak élettani hatásai miatt, a szufi rendek virrasztó szertartásain vált jellemzővé a 15. század második felében. Vélhetően a szertartásokon résztvevő vallásgyakorlók vitték át a hétköznapi életbe a kávéivás szokását. A kávéfogyasztás ismertté válása alapozta meg a kávéházak elterjedését.

A kávéházak az arab és török területeken a 16. sz. első évtizedeiben terjedtek el. Három típusuk volt jellemző. Az első a vásári kávésbódé, ami csupán az ital megfőzésére szolgált. A kész italt vagy helyben itták meg, vagy egy szolga vitte el a vásárlónak. A második típusban a környékbeliek gyűltek össze. Amolyan törzsvendégek kávézója volt. A harmadik pedig a nagyobb vonzáskörzetű, gazdag kialakítású, szélesebb vendégkörű kávéház.

Már akkor kialakult a kávés üzletek polgárosodásban, társadalmi átalakulásokban játszott nagy szerepe. A vallási és a világi vezetők többször be kívánták tiltani a kávéházba járást.

További almenük:

1.2.1. A kávé elnevezése
1.2.2. A kávé eredete
1.2.3. Szufik
1.2.4. Törökország

Főmenü:

  • 1.1 Legendák
  • 1.3 Európa
  • 1.4 A kávé elterjedése
  • 1.5 Kávéháztörténet

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s