1.2.2. A kávé eredete

A kávécserje valószínűleg Afrikában őshonos. Minden valószínűség szerint a kávé fogyasztásának szokása is Etiópiából került át Jemenbe a 15.sz. folyamán. Ám a kávé növény ekkor már honos volt az Arab-félszigeten, vadon termett.


A kávét mint jótékony, serkentő hatású növényt már a 9. században említette egy Rhazes (852-932) nevű orvos az Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában. A 11. század fordulóján Avicenna (980-1037) az Al-Ganum fit-Tebb (Az orvoslás kánonja) című könyvében már konkrétan említi a kávét; annak élettani hatásait a Rhazes által leírtakkal egyezően mutatja be.

A kávénövény alatt ekkor még a coffea arabica faj értendő. A robuszta felfedezése még fél évezredet várat magára.

A pörkölésről 1511-ben Mufti Gemmal Eddin ír először Mekkából. Előtte a kávészemeket nyersen, erjesztve, darálatlanul főzték.

Az első kávézók és kávéházak a XVI. századi Konstantinápolyban nyíltak nagy számban. Ez volt a kávézás és a kávéházak első virágkora. Ezt mutatja a tény is, hogy a korabeli világi és vallási hatalom egyaránt támadta ezeket az intézményeket, mivel óriási közéleti funkcióval bírtak. Több hullámban próbálták betiltani a kávéházat, és ezen időszakok alatt véresen megtorolták a kávézók engedetlenségét. Itt jelent meg először a kávé élettani hatásai mellett, a társadalmi, demokratizáló hatása.

Főmenü:

  • 1.2.1. A kávé elnevezése
  • 1.2.3. Szufik
  • 1.2.4. Törökország

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s