1.2.3. Szufi szerzetesek

Mondja ki velünk: Abd al-Quadir al-Jaziri. Ha sikerült, elmondjuk, hogy ő egy fóliánsában említ valami Dhabhani nevű, szufi, sejk, imám, és mufti címekkel bíró férfit, aki Etiópiában járván találkozott a kávégyümölcs fogyasztásának szokásával, majd Adenbe való visszatérte után, mikor megbetegedett, a kávét immár mint italt, orvosságként fogyasztotta, és jobban lett tőle.


Rajta keresztül fogunk megismerkedni a szufi szerzetesek kávéfogyasztásának szokásaival. A táncoló derviseikről ismert szufi rendek tagjai hétköznapi emberek voltak, napközben dolgoztak, fürdőkbe jártak, a szertartások után pedig hazatértek családjaikhoz. A szufi az iszlámnak egy misztikus ága. Virrasztó szertartásaik célja egyfajta extatikus állapot elérése. A kávé fogyasztása, annak élettani hatásai miatt, ezeken a szertartásokon vált jellemzővé a 15. század második felében.

A szufi rendekben a kávé készítését ceremónia kísérte. A sejk saját kezűleg osztotta szét a kávét a résztvevők között, miközben azok kántáltak. Vélhetően a szertartásokon résztvevő vallásgyakorlók vitték át a hétköznapi életbe a kávéivás szokását. A kávéital serkentő hatását élvezhették otthonaikban és a munkahelyükön is. A kávéfogyasztás ismertté válása alapozta meg a kávéházak elterjedését.

Ralph S. Hattox a kávé az iszlám területeken való megjelenésével kapcsolatosan az alábbi általános megállapításokat teszi:

  • A tizenötödik század első, második, esetleg harmadik negyedében egyes jemeni szufi rendek követői között népszerűvé vált egy serkentő hatású növényből készített főzet. Lehetséges, hogy az ital eredete köthető a Sadhiliya szufi rend sejkjéhez.
  • Valamikor a tizenötödik század harmadik negyedében ezt a főzetet már a kávébabból, vagy annak egyes részeiből készítették.
  • Ezt először elterjedten Jemenben fogyasztották.
  • Bármilyen esetlegesen létező ellentmondásos információ ellenére kimondható, hogy a kávéital korai fogyasztása a szufi rendekhez köthető.

    A tizenhatodik század első évtizedére a kávéfogyasztás Jemenből eljutott Hijázba és Kairóba. Még egy évtizedbe telt, míg vélhetően zarándokok és karavánok révén eljutott Szíriába, ahonnan a század közepére eljutott Isztanbulba.

    Főmenü:

  • 1.2.1. A kávé elnevezése
  • 1.2.2. A kávé eredete
  • 1.2.4. Törökország

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s