1.2.3. Szufi szerzetesek

Mondja ki velünk: Abd al-Quadir al-Jaziri. Ha sikerült, elmondjuk, hogy ő egy fóliánsában említ valami Dhabhani nevű, szufi, sejk, imám, és mufti címekkel bíró férfit, aki Etiópiában járván találkozott a kávégyümölcs fogyasztásának szokásával, majd Adenbe való visszatérte után, mikor megbetegedett, a kávét immár mint italt, orvosságként fogyasztotta, és jobban lett tőle.


Rajta keresztül fogunk megismerkedni a szufi szerzetesek kávéfogyasztásának szokásaival. A táncoló derviseikről ismert szufi rendek tagjai hétköznapi emberek voltak, napközben dolgoztak, fürdőkbe jártak, a szertartások után pedig hazatértek családjaikhoz. A szufi az iszlámnak egy misztikus ága. Virrasztó szertartásaik célja egyfajta extatikus állapot elérése. A kávé fogyasztása, annak élettani hatásai miatt, ezeken a szertartásokon vált jellemzővé a 15. század második felében.

A szufi rendekben a kávé készítését ceremónia kísérte. A sejk saját kezűleg osztotta szét a kávét a résztvevők között, miközben azok kántáltak. Vélhetően a szertartásokon résztvevő vallásgyakorlók vitték át a hétköznapi életbe a kávéivás szokását. A kávéital serkentő hatását élvezhették otthonaikban és a munkahelyükön is. A kávéfogyasztás ismertté válása alapozta meg a kávéházak elterjedését.

Ralph S. Hattox a kávé az iszlám területeken való megjelenésével kapcsolatosan az alábbi általános megállapításokat teszi:

  • A tizenötödik század első, második, esetleg harmadik negyedében egyes jemeni szufi rendek követői között népszerűvé vált egy serkentő hatású növényből készített főzet. Lehetséges, hogy az ital eredete köthető a Sadhiliya szufi rend sejkjéhez.
  • Valamikor a tizenötödik század harmadik negyedében ezt a főzetet már a kávébabból, vagy annak egyes részeiből készítették.
  • Ezt először elterjedten Jemenben fogyasztották.
  • Bármilyen esetlegesen létező ellentmondásos információ ellenére kimondható, hogy a kávéital korai fogyasztása a szufi rendekhez köthető.

    A tizenhatodik század első évtizedére a kávéfogyasztás Jemenből eljutott Hijázba és Kairóba. Még egy évtizedbe telt, míg vélhetően zarándokok és karavánok révén eljutott Szíriába, ahonnan a század közepére eljutott Isztanbulba.

    Főmenü:

  • 1.2.1. A kávé elnevezése
  • 1.2.2. A kávé eredete
  • 1.2.4. Törökország

  • H i r d e t é s

    1.2.4. Török idők cikk borítóképe
    1.2.4. Török idők

    Az Ottomán birodalom terjeszkedésével a törökök is megismerkedtek az addigra az arab világban már elterjedt kávézás szokásával. A kávéházi kávézás elterjedésében nagy szerepet játszott, hogy korábban az arab társadalomban nem voltak találkozást segítő intézmények.

    1.3. Európa cikk borítóképe
    1.3. Európa

    A kávé története
    A kávé Európába érkezésekor már megindult a városiasodás és a polgárosodás folyamata. Az egyre nagyobb teret nyerő polgári életvitel megváltoztatta az étkezési szokásokat is. Az addig általános napi két meleg étkezés elé, ami a paraszti életforma velejárója volt, bekerült a reggeli.

    1.3.1. Velence

    A Velencei köztársaság a korabeli világ kereskedelmi központja volt. Az európai török háborúk ellenére a velenceiek folyamatos kereskedelmi kapcsolatot tartottak fenn a Közel- Kelet népeivel. A legtöbben megegyeznek abban, hogy ennek a városnak a kereskedői voltak az első európai importőrök.

    Kávéházi akadémia

    Az espresso titkai cikk borítóképe
    Az espresso titkai

    Ha valódi olasz espresso készítésébe fogunk, érdemes betartani egy-két jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb szabályt, különösen, ha olasz vendégeink vannak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok az apró fortélyok, amiktől igazán fenséges az olasz espresso, és amik betartásával bárki autentikus végeredményt érhet el. (x)

    3.1 Kávé és mezőgazdaság cikk borítóképe
    3.1 Kávé és mezőgazdaság

    A kávé élőhelye és termőhelye a ráktérítő és a baktérítő között van. Megtalálható Európa kivételével a világ minden lakott kontinensén, a trópusi országokban.

    7.1. Az espresso mint zöldkávé

    Az 1800-as évek végén, a Nílus expedícióban részt vevők fedezték fel az arabicánál jóval nagyobb tűrőképességű robusta kávéfajt, az Egyenlítő mentén. Mindaddig a kávét az arabica kávéfaj jelentette. Innentől megkezdődött a verseny az ellenállóbb, nagyobb hozamú és koffeintartalmú robusta és a sokkal magasabb érzékszervi minőségű arabica között. A versenyben máig a fogyasztó országok ízlésvilága a meghatározó.

    H i r d e t é s