1.2.4. Török idők

Az Ottomán birodalom terjeszkedésével a törökök is megismerkedtek az addigra az arab világban már elterjedt kávézás szokásával. A kávéházi kávézás elterjedésében nagy szerepet játszott, hogy korábban az arab társadalomban nem voltak találkozást segítő intézmények.


Konstantinápolyban 1554-ben nyitottak meg az első kávéházak. Itt fejlődött ki először a városi kávézásnak az a három szintje, ami a mai napig is kultúrától függetlenül jellemző a világ minden táján. Az első a vásári kávésbódé. A kész italt vagy helyben itták meg, vagy egy szolga vitte el a vásárlónak. A második típusban a környékbeliek gyűltek össze. Amolyan törzsvendégek kávézója volt. A harmadik pedig a nagyobb vonzáskörzetű, gazdag kialakítású, szélesebb vendégkörű kávéház.

A kávéház ekkor mint társadalmi intézmény volt jelen. Minden társadalmi osztály a saját kávéházában gyűlt össze. Az üzletek nagy tudású történetmondókat alkalmaztak, akik a vendégekkel történelmi, művészeti, jogi témákban beszélgetett. Már akkor is gondosan ügyeltek arra, hogy a politikai témákat kerüljék.

A vendégek törökösen ültek akár több százan is egyszerre – ahol volt erre hely – a kávéházak párnáin. A fogyasztó vendégek az időt játékokkal, beszélgetéssel, zenehallgatással múlatták. A szufik vallásos szertartásokhoz kötődő kávézásai után, a török kávéházakban vált a kávé a mindennapok világi italává.

Főmenü:

  • 1.2.1. A kávé elnevezése
  • 1.2.2. A kávé eredete
  • 1.2.3. Szufik

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s