1.3. Európa

A kávé története A kávé Európába érkezésekor már megindult a városiasodás és a polgárosodás folyamata. Az egyre nagyobb teret nyerő polgári életvitel megváltoztatta az étkezési szokásokat is. Az addig általános napi két meleg étkezés elé, ami a paraszti életforma velejárója volt, bekerült a reggeli.


A korai ebéd és vacsora a polgári életforma kötött munkaideje miatt későbbre tolódott, ugyanakkor a paraszti életformával ellentétben nem voltak reggeli háztáji teendők. Így ébredés után volt ideje és egyértelműen szüksége is volt egy reggeli étkezés beiktatására.

Ezt az átalakulást gyorsította a forralva készített, serkentő italok, a kávé és a tea megjelenése, melyek alternatívát jelentettek a rossz minőségű víz, a bódító hatású sör és bor fogyasztására. A józanságot és precizitást igénylő városi foglalkozásokhoz jobban illettek ezek az italok. A kávés vendéglátóhelyek legfontosabb kínálati elemei mind a mai napig a reggeli, délelőtti étkezésekhez kapcsolódnak.

De nem csak az életritmus változott meg. A piac diktálta szemléletmód a hatékonyságot és a gyorsaságot helyezte a középpontba. Az ebből fakadó nagyobb térbeli és társadalmi mobilitás iránti szükséglet kielégítői lettek a kávéházak. A városi ember domináns szükséglete: a sikerélmény. A kávéház, mint otthonos és közéleti tér, kényelmi és információs szolgáltatásokat nyújtva segítette vendégeit. A megfelelően kialakított szolgáltatásrendszer ma megkerülhetetlen eleme a kávéházi választéknak és alapfeltétele a hatékony üzletmenetnek.

További almenük:

1.3.1. Velenceiek
1.3.2. Hollandok és franciák
1.3.3. Törökök

A városok infrastrukturális fejlődése (világítás, úthálózat, víz- és csatornahálózat, közbiztonság) megteremtette a lehetőséget az ébrenléti időszak évszaktól és időjárástól független kiterjesztésére. A munka végeztével a megnövekedett időben, szabadidőben lehetőség adódott társas időtöltésre. Az ehhez szükséges energiát süteményekből, a frissességet a serkentő italokból nyerték. Az ilyen fogyasztások általában a kávés helyekhez kötődtek. Az uzsonna, mint kiegészítő étkezés és társasági esemény, jellemző kávéházi fogyasztási forma.

Az európai kereskedő- és nagyvárosok első kávéházai a 17. sz. közepétől a 18. sz. első negyedéig tartó időszakban nyílnak. Kezdetben a törökös főzési mód jellemző. Az italt először Bécsben szűrték le, és itt fogyasztották először tejjel. A franciák kezdték cukorral inni. Az új termék elterjedését, népszerűvé válását támogatta a kávé bibliai és antik gyökereinek keresése és a kávé eredetéről szőtt féltudományos feltételezések.

Főmenü:

  • 1.1. Legendák
  • 1.2. Kávé - a muszlim világ itala
  • 1.4 A kávé elterjedése
  • 1.5. Kávéháztörténet

  • H i r d e t é s

    1.3.1. Velence

    A Velencei köztársaság a korabeli világ kereskedelmi központja volt. Az európai török háborúk ellenére a velenceiek folyamatos kereskedelmi kapcsolatot tartottak fenn a Közel- Kelet népeivel. A legtöbben megegyeznek abban, hogy ennek a városnak a kereskedői voltak az első európai importőrök.

    1.3.2. Hollandok és franciák cikk borítóképe
    1.3.2. Hollandok és franciák

    Bátor holland kalózok ténykedése során került egy élő kávécserje a hollandok birtokába. Az 1690-es évek folyamán az Indonéz szigetvilágban, Szumátra, Bali, Jáva, Timor szigetein kezdett kísérleti kávéültetvények telepítésébe a Holland Kelet Indiai Társaság.

    1.3.3. A török jön, a kávé terjed!

    A törökök az Ottomán birodalom egész területén elterjesztették a kávézás szokását. Egy török fogságba esett Luigi Fernando Marsigli gróf leírásából tudjuk, hogy a Bécs ostromára induló sereg, mint mindenből, kávéból is óriási készleteket vitt magával.

    Kávéházi akadémia

    Az espresso titkai cikk borítóképe
    Az espresso titkai

    Ha valódi olasz espresso készítésébe fogunk, érdemes betartani egy-két jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb szabályt, különösen, ha olasz vendégeink vannak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok az apró fortélyok, amiktől igazán fenséges az olasz espresso, és amik betartásával bárki autentikus végeredményt érhet el. (x)

    3.1 Kávé és mezőgazdaság cikk borítóképe
    3.1 Kávé és mezőgazdaság

    A kávé élőhelye és termőhelye a ráktérítő és a baktérítő között van. Megtalálható Európa kivételével a világ minden lakott kontinensén, a trópusi országokban.

    7.1. Az espresso mint zöldkávé

    Az 1800-as évek végén, a Nílus expedícióban részt vevők fedezték fel az arabicánál jóval nagyobb tűrőképességű robusta kávéfajt, az Egyenlítő mentén. Mindaddig a kávét az arabica kávéfaj jelentette. Innentől megkezdődött a verseny az ellenállóbb, nagyobb hozamú és koffeintartalmú robusta és a sokkal magasabb érzékszervi minőségű arabica között. A versenyben máig a fogyasztó országok ízlésvilága a meghatározó.

    H i r d e t é s