1.5.1. A Bécsi kávéházak

A bécsi legendárium szerint az első kávéházat a lengyel származású Franz Kolschitzky nyitotta meg rögtön Bécs ostroma után. Mások szerint az örmény kereskedőké az elsőség. Mindenesetre abban nagy az egyetértés, hogy nem egy tős-gyökeres osztrák csapott az asztalra: "már pedig én itt kapucínert fogok főzni".


A bécsi kávéházakban jelentek meg először a márvány asztalok, thonet székek, fa újságtartók, az akkori modern kávéház elengedhetetlen alkatrészei. Ezeket az újításokat később fokozatosan mások is átvették világszerte.

Ahogy az igények növekedtek, új szórakozási formák jelentek meg a kávéházakban. Ilyen volt a sakk, a dominó, egyes kártyajátékok, és 1706-ban megjelent a biliárd is. egyes leírások szerint hangversenyeket is tartottak kávéházakban.

Ebben az időben még kizárólag férfiak látogatták a kávéházakat. A 18. század végén a hölgyek számára külön kávéházakat, illetve kávéházi szalonokat rendeztek be, melyeket férfiak nem látogathattak.

Bécs, az Osztrák Magyar monarchia fővárosa példaképpen szolgált Buda, Pest, Prága, Pozsony és a kisebb városok számára is. Ismert bécsi kávéházak, mint a Café Sperl és a Griensteidl művészek és politikusok kedvelt találkozóhelyeivé váltak.

Az első bécsi kávéházról:

1.3.3. A török jön, a kávé terjed!

Főmenü:

  • 1.5.2 Olaszország kávéházai
  • 1.5.3 Francia kávéházak
  • 1.5.4 Nagy Britannia
  • 1.5.5 Magyar kávéháztörténet

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s