1.5.5. Magyar kávétörténet

A magyarországi kávékultúra három forrásból merít. A török uralom alatt már jelen volt, de nem volt meghatározó a kávéfogyasztás. Igazából csak az ugyanezt a kávéiskolát közvetítő kereskedő népek (örmények, rácok, görögök, zsidók) ténykedésének volt valós hatása.


A bécsi iskola elterjedésének egyrészt a birodalmi központ kulturális kisugárzása volt az oka, másrészt az, hogy Bécs kapcsolódási pontot jelentett Nyugat-Európa irányába. Az olasz kávékultúra az 1930-as években, az eszpresszó kávégépekkel együtt érkezett Magyarországra. A legújabb technológia a megváltozott életvitelnek megfelelő üzlettípust hozott magával.

Az első három pesti kávéház mintha ezt a fent említett három forrást jelenítené meg egy történelmi pillanatban. Az első név szerint is ismert kávéfőző egy bizonyos Kávéfőző Balázs. Bizonyára nem ő volt a legelső és nem is az egyetlen. Bevilaqua Borsody Béla az európai kávéházakat ezidőtájt három típusba sorolja:

"A török a kávéhoz a dohány és a kábítószerek élvezetét kapcsolja, vagyis egyben >>pipásház<<, az olasz típust különféle szerencsejátékok jelenléte fémjelezi, ez a >>játékosház<<; a német típus pedig békés kvaterkázásra, újságolvasásra ad lehetőséget: >>beszélgetőház<<.

Úgy tűnik, a kultúrák kereszteződésében lévő Magyarországon kezdettől fogva mindhárom funkció ötvöződött – ha véletlen is, de jellemző, hogy az első pesti kávésgilde három tagja épp a szerb Cavesieder Blasius, az olasz Francesco Bellieno és a német Johann Starkh volt." Ez az ötvözet határozta meg a modern kávéház szolgáltatásainak alapját is.

A korabeli Pest határában évente négy vásárt tartottak. Ezáltal szerzett Pest meghatározó gazdasági és kulturális szerepet és indult dinamikus fejlődésnek. A vásárterületek vonzáskörzetében alakultak ki a már meglévő fogadókból az első kávéházak.

Az elsőt Kávéfőző Balázs nevéhez kötjük 1714-es alapítási dátummal. A kávéház intézménye egyre népszerűbbé válik a 18. század folyamán de a sokasodásnak gátat szab a kávésjog rendszere, melynek eltörlése után gombamód nyílnak a kávéházak.

Ez vezet az 1900-as századforduló virágzó kávéházi életéhez. Budapest kiérdemli a kávéházak városa címet a közel ezer kávé üzletével (kb. 590 kávéház, és 400 kávémérés).

A kávéházak világában a 30-as években új jövevény az eszpresszó. Ez az üzlettípus a szocializmus évei alatt, ha lefokozott állapotban is, de valamit át tud menteni a kávés vendéglátás otthonosságot, közéletet, összefoglalva városi élet- és alkotóteret adó funkciójából.

Főmenü:

  • 1.5.1 Bécsi kávéházak
  • 1.5.2 Olaszország kávéházai
  • 1.5.3 Francia kávéházak
  • 1.5.4 Nagy Britannia

  • H i r d e t é s

    2. Kávé és kultúra cikk borítóképe
    2. Kávé és kultúra

    A kávé a legerősebb kapocs az egyenlítő menti, gyakran harmadik világbeli államok és a gazdag északi félteke között. A legerősebb, hiszen egyszerre jelentős gazdasági, politikai és társadalmi kapocs. A legerősebb, hiszen a kávé a világ legnépszerűbb itala (az ivóvíz után), és a legelfogadottabb hatóanyag tartalmú szer.

    2.1. Kávé – a Világ itala cikk borítóképe
    2.1. Kávé – a Világ itala

    Elképzelhető, hogy mennyire befolyásolná az egész világunk "működését", ha a kávé serkentő hatása nem érvényesülne nap mint nap százmilliók szervezetében.

    2.1.1. Európa és a kávé cikk borítóképe
    2.1.1. Európa és a kávé

    A városiasodás teremtette meg a lehetőséget, és a polgári életmódból fakadó szabadidő a szükségletet egy újabb, délutáni étkezés beiktatására a napi ritmusba. Az angol ötórai teázás szokásához hasonlóan alakult ki a német kultúrkörben a "Kaffeekuchen"-nek nevezett délutáni uzsonna mely az 1700-as években lassan intézménnyé vált.

    Kávéházi akadémia

    Az espresso titkai cikk borítóképe
    Az espresso titkai

    Ha valódi olasz espresso készítésébe fogunk, érdemes betartani egy-két jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb szabályt, különösen, ha olasz vendégeink vannak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok az apró fortélyok, amiktől igazán fenséges az olasz espresso, és amik betartásával bárki autentikus végeredményt érhet el. (x)

    3.1 Kávé és mezőgazdaság cikk borítóképe
    3.1 Kávé és mezőgazdaság

    A kávé élőhelye és termőhelye a ráktérítő és a baktérítő között van. Megtalálható Európa kivételével a világ minden lakott kontinensén, a trópusi országokban.

    7.1. Az espresso mint zöldkávé

    Az 1800-as évek végén, a Nílus expedícióban részt vevők fedezték fel az arabicánál jóval nagyobb tűrőképességű robusta kávéfajt, az Egyenlítő mentén. Mindaddig a kávét az arabica kávéfaj jelentette. Innentől megkezdődött a verseny az ellenállóbb, nagyobb hozamú és koffeintartalmú robusta és a sokkal magasabb érzékszervi minőségű arabica között. A versenyben máig a fogyasztó országok ízlésvilága a meghatározó.

    H i r d e t é s