2.1.2. Magyarország és a kávé

Magyarország feladata a Kárpát-medence felekezeteinek, népeinek és kultúráinak az összebékítése. Magyarország, mint a Kárpát-medence kultúrateremtő állama, mindig a sokféleségből építkezett. Mindig sok részletből, összetevőből kellett összeraknia az egészet, mely összetevők magasabb szinten hoztak létre egységet.


A magyarok képesek voltak az évszázadokon keresztül, mind a mai napig folyamatosan érkező népek, nemzetiségek kultúrájának megértésére és integrálására. Így az itt élő népek nem olvasztótégelyben, hanem egy organikus, élő szervezetben váltak eggyé.

Ez a nép így teremtett a földrajzi területből kedves tájat, a helységekből otthont, birodalmak peremvidékéből államot. Így a legnagyobb veszély, ami az országot fenyegette, a folyamatos külső katonai, politikai, kulturális támadások, valójában megerősítette Magyarországot.

A mediterrán, napfényben oldott Dél, a kultiváltságáról, eredményközpontúságáról ismert Nyugat, a folyton álmodó, mindig csak félig éber Észak, a végtelenben élő, ugyanakkor befelé forduló, zárkózott Kelet és a kifinomult civilizációjú Erdély alkotta a történelmi Magyarországot.

A mai Magyarország területe kisebb, de feladata ugyanaz: a Kárpát-medence népeinek, felekezeteinek, kultúráinak összebékítése.

A magyarországi kávékultúra ennek megfelelően több forrásból merít. A török uralom alatt már jelen volt, de nem volt meghatározó a kávéfogyasztás. Valós hatása az ugyanezt a kávéiskolát közvetítő keleti kereskedő népek (örmények, rácok, zsidók, görögök) ténykedésének volt.

A bécsi iskola elterjedésének egyrészt a birodalmi központ kulturális kisugárzása volt az oka.

Másrészt az, hogy Bécs kapcsolódási pontot jelentett Nyugat-Európa irányába. Az olasz kávékultúra az 1930-as évektől, az eszpresszó kávégépek megjelenésével fejtett ki erőteljes hatást Magyarországra.

A legújabb technológia a megváltozott életvitelnek megfelelő üzlettípust hozott magával. Az apró, mindig zsúfolt és mozgalmas eszpresszók, kávébárok az olaszok délies vérmérsékletéből is elhoztak valamit.

A magyar kávés vendéglátó üzletek sokszínűsége ugyanazt az üzenetet rejti. Ebben a kultúrkörben, Magyarországon rendkívül fontos szerephez jutnak ezek a helyek.


Nem csak emberek és a társadalom csoportjainak találkozóhelyei lehetnek, de nyelvek, nemzetek és kultúrák találhatják itt meg a közös hangot.

Főmenü:

  • 2.1.1 Európa
  • 2.1.3 Városok

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s