2.1.2. Magyarország és a kávé

Magyarország feladata a Kárpát-medence felekezeteinek, népeinek és kultúráinak az összebékítése. Magyarország, mint a Kárpát-medence kultúrateremtő állama, mindig a sokféleségből építkezett. Mindig sok részletből, összetevőből kellett összeraknia az egészet, mely összetevők magasabb szinten hoztak létre egységet.


A magyarok képesek voltak az évszázadokon keresztül, mind a mai napig folyamatosan érkező népek, nemzetiségek kultúrájának megértésére és integrálására. Így az itt élő népek nem olvasztótégelyben, hanem egy organikus, élő szervezetben váltak eggyé.

Ez a nép így teremtett a földrajzi területből kedves tájat, a helységekből otthont, birodalmak peremvidékéből államot. Így a legnagyobb veszély, ami az országot fenyegette, a folyamatos külső katonai, politikai, kulturális támadások, valójában megerősítette Magyarországot.

A mediterrán, napfényben oldott Dél, a kultiváltságáról, eredményközpontúságáról ismert Nyugat, a folyton álmodó, mindig csak félig éber Észak, a végtelenben élő, ugyanakkor befelé forduló, zárkózott Kelet és a kifinomult civilizációjú Erdély alkotta a történelmi Magyarországot.

A mai Magyarország területe kisebb, de feladata ugyanaz: a Kárpát-medence népeinek, felekezeteinek, kultúráinak összebékítése.

A magyarországi kávékultúra ennek megfelelően több forrásból merít. A török uralom alatt már jelen volt, de nem volt meghatározó a kávéfogyasztás. Valós hatása az ugyanezt a kávéiskolát közvetítő keleti kereskedő népek (örmények, rácok, zsidók, görögök) ténykedésének volt.

A bécsi iskola elterjedésének egyrészt a birodalmi központ kulturális kisugárzása volt az oka.

Másrészt az, hogy Bécs kapcsolódási pontot jelentett Nyugat-Európa irányába. Az olasz kávékultúra az 1930-as évektől, az eszpresszó kávégépek megjelenésével fejtett ki erőteljes hatást Magyarországra.

A legújabb technológia a megváltozott életvitelnek megfelelő üzlettípust hozott magával. Az apró, mindig zsúfolt és mozgalmas eszpresszók, kávébárok az olaszok délies vérmérsékletéből is elhoztak valamit.

A magyar kávés vendéglátó üzletek sokszínűsége ugyanazt az üzenetet rejti. Ebben a kultúrkörben, Magyarországon rendkívül fontos szerephez jutnak ezek a helyek.


Nem csak emberek és a társadalom csoportjainak találkozóhelyei lehetnek, de nyelvek, nemzetek és kultúrák találhatják itt meg a közös hangot.

Főmenü:

  • 2.1.1 Európa
  • 2.1.3 Városok

  • 2.2. A kávé termesztés kultúrája cikk borítóképe
    2.2. A kávé termesztés kultúrája

    Kultúra és kávé
    Nehéz a kávé termesztési kultúráját és a növény elterjedtségét bármilyen más növényéhez hasonlítani. Ha ezt mégis meg kell tennünk, legjobban talán a borszőlőhöz hasonlíthatjuk. Ahogy az északi és déli félteke mérsékelt égövén a borszőlő kultúrája, úgy öleli körbe földünket a kávénövény kultúrája, az egyenlítő mentén a trópusi és szubtrópusi égöveken.

    2.3. A kávé fogyasztása cikk borítóképe
    2.3. A kávé fogyasztása

    Kultúra és kávé
    A kávé hatóanyag tartalmú ital. Ezt mindig észben kell tartanunk, eszerint kell fogyasztanunk. Mindennapjainkhoz a szükséges energiát és építőanyagokat a szénhidrátokat, fehérjéket, és zsiradékokat tartalmazó tápanyagokból szerezzük. A kávé főzetében ezek rendkívül kis mennyiségben vannak jelen. A kávé 99%-a ugyanis víz.

    2.3.3 Kávékultúrák

    Az eszpresszó-kultúra mellett négy meghatározó kávékultúrát különböztetünk meg. Ezek közül a legősibb "eredeti" kultúra a muzulmán területeken alakult ki és jellemző ma is.

    Kávéházi akadémia

    Az espresso titkai cikk borítóképe
    Az espresso titkai

    Ha valódi olasz espresso készítésébe fogunk, érdemes betartani egy-két jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb szabályt, különösen, ha olasz vendégeink vannak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok az apró fortélyok, amiktől igazán fenséges az olasz espresso, és amik betartásával bárki autentikus végeredményt érhet el. (x)

    7.3.2 A hagyományos kávégépek

    A krémkávé előállítására alkalmas kávégépek az 1938-as feltalálás óta jelentős fejlődésen mentek át. Az 1960-as évekig a rugós csaptelepes, ún. pisztonos kávégépek működtek világszerte. Ebben az időben kávé készítésekor az átpréseléshez szükséges nyomást még emberi erővel állították elő.