2.2. A kávé termesztés kultúrája

Kultúra és kávé Nehéz a kávé termesztési kultúráját és a növény elterjedtségét bármilyen más növényéhez hasonlítani. Ha ezt mégis meg kell tennünk, legjobban talán a borszőlőhöz hasonlíthatjuk. Ahogy az északi és déli félteke mérsékelt égövén a borszőlő kultúrája, úgy öleli körbe földünket a kávénövény kultúrája, az egyenlítő mentén a trópusi és szubtrópusi égöveken.


A kávénak nincsenek évezredes termesztési hagyományai, mint a gabonáknak, a borszőlőnek, vagy a teának. A kávéművelés mindössze ötszáz éves történetre tekint vissza. De ahogy megjelent a feketekávé, mint ital, az iránta felmerülő kereslet rendkívüli növekedése nagyban segítette a kávénövény gyors elterjedését is. Nem alakult ki egy jellemző termelési metódus: minden civilizáció és termőterület földművelői a maguk eljárásait kezdték alkalmazni a termesztésben.

Példaképpen, korai sikertelen kísérlet volt, hogy a mai Franciaország területén, a mérsékelt égövön Elzász vidékén kávétermesztéssel próbálkoztak. Természetesen eredménytelenül. Nagyon sikeres ellenpélda a hollandok által Jáva szigetén 1696-ban alapított kísérleti kávéültetvény, ahol sikerült szaporítani az arabika növényt. Az innen származó egyedek mind a holland, mind a francia Közép-amerikai kávéültetvények ősei lettek. 1900 és 1912 között Jáva szigetén nemesítették a frissen felfedezett robuszta fajt is, mielőtt az is elindult világhódító útjára.

Szemben sok növénnyel, a kávénak nem volt kiforrott termesztési hagyománya, ezért minden kultúrkör saját maga "találta fel" a kávétermesztés és a feldolgozás módszerét. Etiópiától Brazíliáig a kávétermesztés történetének összes kultúrája jelen van a glóbuszon. Az egyik nem szorította ki a másikat. Csak az utóbbi időben kezdődött meg e mezőgazdasági módszerek versenye és egymásra hatása. Ezek a kölcsönhatások egészen új termesztési és feldolgozási metódusokat eredményezhetnek.

További almenük:

2.2.1 Kávékertek
2.2.2 Vadon termesztés
2.2.3 GépesÍtett monokultúrák
2.2.4 Vegyeskultúrák

Főmenü:

  • 2.1 Kávé és kultúra
  • 2.3 A kávé fogyasztása
  • 2.4 Kávé és egészség

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s