2.2. A kávé termesztés kultúrája

Kultúra és kávé Nehéz a kávé termesztési kultúráját és a növény elterjedtségét bármilyen más növényéhez hasonlítani. Ha ezt mégis meg kell tennünk, legjobban talán a borszőlőhöz hasonlíthatjuk. Ahogy az északi és déli félteke mérsékelt égövén a borszőlő kultúrája, úgy öleli körbe földünket a kávénövény kultúrája, az egyenlítő mentén a trópusi és szubtrópusi égöveken.


A kávénak nincsenek évezredes termesztési hagyományai, mint a gabonáknak, a borszőlőnek, vagy a teának. A kávéművelés mindössze ötszáz éves történetre tekint vissza. De ahogy megjelent a feketekávé, mint ital, az iránta felmerülő kereslet rendkívüli növekedése nagyban segítette a kávénövény gyors elterjedését is. Nem alakult ki egy jellemző termelési metódus: minden civilizáció és termőterület földművelői a maguk eljárásait kezdték alkalmazni a termesztésben.

Példaképpen, korai sikertelen kísérlet volt, hogy a mai Franciaország területén, a mérsékelt égövön Elzász vidékén kávétermesztéssel próbálkoztak. Természetesen eredménytelenül. Nagyon sikeres ellenpélda a hollandok által Jáva szigetén 1696-ban alapított kísérleti kávéültetvény, ahol sikerült szaporítani az arabika növényt. Az innen származó egyedek mind a holland, mind a francia Közép-amerikai kávéültetvények ősei lettek. 1900 és 1912 között Jáva szigetén nemesítették a frissen felfedezett robuszta fajt is, mielőtt az is elindult világhódító útjára.

Szemben sok növénnyel, a kávénak nem volt kiforrott termesztési hagyománya, ezért minden kultúrkör saját maga "találta fel" a kávétermesztés és a feldolgozás módszerét. Etiópiától Brazíliáig a kávétermesztés történetének összes kultúrája jelen van a glóbuszon. Az egyik nem szorította ki a másikat. Csak az utóbbi időben kezdődött meg e mezőgazdasági módszerek versenye és egymásra hatása. Ezek a kölcsönhatások egészen új termesztési és feldolgozási metódusokat eredményezhetnek.

További almenük:

2.2.1 Kávékertek
2.2.2 Vadon termesztés
2.2.3 GépesÍtett monokultúrák
2.2.4 Vegyeskultúrák

Főmenü:

  • 2.1 Kávé és kultúra
  • 2.3 A kávé fogyasztása
  • 2.4 Kávé és egészség

  • 2.3. A kávé fogyasztása cikk borítóképe
    2.3. A kávé fogyasztása

    Kultúra és kávé
    A kávé hatóanyag tartalmú ital. Ezt mindig észben kell tartanunk, eszerint kell fogyasztanunk. Mindennapjainkhoz a szükséges energiát és építőanyagokat a szénhidrátokat, fehérjéket, és zsiradékokat tartalmazó tápanyagokból szerezzük. A kávé főzetében ezek rendkívül kis mennyiségben vannak jelen. A kávé 99%-a ugyanis víz.

    2.3.3 Kávékultúrák

    Az eszpresszó-kultúra mellett négy meghatározó kávékultúrát különböztetünk meg. Ezek közül a legősibb "eredeti" kultúra a muzulmán területeken alakult ki és jellemző ma is.

    2.3.3.1. A török-arab kávékultúra

    Kávé akadémia
    Mivel az iszlám követői számára tiltott az alkohol fogyasztása, serkentő hatású italként a kávé könnyen vált az "iszlám világ borává". Az arabok kávéitalának elterjesztésében mohamedán zarándokok, beduin kereskedők és a terjeszkedő török birodalom katonái játszottak nagy szerepet.

    Kávéházi akadémia

    Az espresso titkai cikk borítóképe
    Az espresso titkai

    Ha valódi olasz espresso készítésébe fogunk, érdemes betartani egy-két jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb szabályt, különösen, ha olasz vendégeink vannak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok az apró fortélyok, amiktől igazán fenséges az olasz espresso, és amik betartásával bárki autentikus végeredményt érhet el. (x)

    7.3.2 A hagyományos kávégépek

    A krémkávé előállítására alkalmas kávégépek az 1938-as feltalálás óta jelentős fejlődésen mentek át. Az 1960-as évekig a rugós csaptelepes, ún. pisztonos kávégépek működtek világszerte. Ebben az időben kávé készítésekor az átpréseléshez szükséges nyomást még emberi erővel állították elő.