2.3.3 Kávékultúrák

2007.11.29.

2.3.3 Kávékultúrák

Az eszpresszó-kultúra mellett négy meghatározó kávékultúrát különböztetünk meg. Ezek közül a legősibb "eredeti" kultúra a muzulmán területeken alakult ki és jellemző ma is.

Az arab-török kávézók a hagyományos társadalmak rendjét tükrözik – ezeken a helyeken csak férfiak találkoznak. Ugyanakkor a kávézás élményéhez és a kávés helyekhez kötődnek a nem hivatalos, informális összejövetelek, beszélgetések és tanácskozások, melyek ellen a feudális és vallási vezetők gyakran léptek fel szóban és tettben egyaránt.

A kávés vendéglátás olyan, mint a nép és a város, mely létrehozza. Bécs birodalmi főváros volt, ma elegáns és modern, de nem metropolisz, inkább egy nagyra nőtt kisváros. Egyszerre kisvárosi és birodalmi-fővárosi hangulatát jól mutatják az egyszerre cukrászda- és kávéház- szerepét is betöltő kávés üzletei.

Az angol ötórai teázás szokásához hasonlóan alakult ki a német kultúrkörben a "Kaffeekuchen"-nek nevezett délutáni uzsonna, mely az 1700-as években lassan intézménnyé vált. Németországtól Norvégiáig, sőt a Balti-államokig, a kávé nemcsak élénkítő (bár az álmosító skandináv éjszakák alatt az is), de forró, melegítő ital.

Itália mindig is kultúrákat integráló és civilizációteremtő ország volt (gondoljunk csak a Római Birodalomra). Ez a civilizáló erő hatott akkor is, mikor megpróbálták megalkotni Dél-Európa legjobb kávéitalát. A krémkávé készítés igazi olasz módszer. Nem főzi és nem is egyszerűen lúgozza az őrleményt, de nyomás segítségével valósággal kisajtolja a kávéból az aromaanyagokat. Ez a technológia csak itt, az olívaolaj-gyártás szívében születhetett meg.

A ’90-es évek elején, az Egyesült Államokban történt az a "kávérobbanás", melynek ereje a mai napig erősen érezhető a világ bármely pontján. A kávés vendéglátás rendszerének átformálásában jól felismerhető a sajátos amerikai jelleg. A nyugati part kávé-kiméréseinek minőségközpontúsága, a gyorséttermek sztenderdek szerinti működése és az olasz kávébárok hangulata találkozik az amerikai tipusú kávézóláncokban.

További almenük:

2.3.3.1. A török-arab kávékultúra
2.3.3.2. Bécsi kávékultúra
2.3.3.3. Olasz kávékultúra
2.3.3.4. A német kávékultúra
2.3.3.5. Az amerikai kávéiskola

Főmenü:

2.3.1 Kávéélmény

2.3.2 Egészség

Tetszett a(z) 2.3.3 Kávékultúrák akadémia cikk? Ha igen, oszd meg másokkal!

Tetszett a(z) 2.3.3 Kávékultúrák akadémia cikk? Írd meg véleményed!

További Kávéházak akadémia cikkek

café lungo - hosszú kávé

Sokakban felmerül a kérdés, mi a különbség a hosszú és a rövid kávé között?! A kérdésekre Lonkai Márton és Juhász Bálint, a Steamhouse kávépörkölő üzem mögött álló kávés szakemberek adja meg a választ.

2023.03.29.

A víz világnapja (03.22.)

Március 22-én ünnepeljük a Víz Világnapját, amelyet az ENSZ 1992-ben hozott létre azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a víz fontosságára, és annak fenntartható menedzselésére. Ebben a cikkben megnézzük, hogy milyen problémákkal küzdünk a vízgazdálkodás terén és hogy milyen vízzel főzzük a kávét.

2023.03.22.

Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

2020.03.20.

Tejet a kávéba. Na de milyet?

A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

2020.02.08.

Még több Kávéházak cikk