2.3.3.1. A török-arab kávékultúra

Kávé akadémia Mivel az iszlám követői számára tiltott az alkohol fogyasztása, serkentő hatású italként a kávé könnyen vált az "iszlám világ borává". Az arabok kávéitalának elterjesztésében mohamedán zarándokok, beduin kereskedők és a terjeszkedő török birodalom katonái játszottak nagy szerepet.


Nyugat - Európába a kávé a velencei és holland kereskedők által jutott el, azonban ugyanebben az időben Közép- és Dél-Európa a török hódítók "segítségével" ismerkedett meg a fekete levessel. Hazánkban "csak" 150 évig, de tőlünk délebbre jóval tovább érvényesült a török kultúra hatása.

Ez leginkább a görögökre igaz, akik bármennyire is feszült viszonyban legyenek keleti szomszédjukkal, a kávézás módját, ezzel kapcsolatos szokásaikat tőlük örökölték és ezt az örökséget hangolták európaivá.

Az arab-török kávézók a hagyományos társadalmak rendjét tükrözik – ezeken a helyeken csak férfiak találkoznak. Ugyanakkor a kávézás élményéhez és a kávés helyekhez kötődnek a nem hivatalos, informális összejövetelek, beszélgetések és tanácskozások, melyek ellen a feudális és vallási vezetők gyakran léptek fel szóban és tettben egyaránt.

A kávé készítése ősi tradíciókra épül. Ez a metódus lényegében mit sem változott az utóbbi fél évezred alatt. Ennek az egyszerű technológiának változatlansága három okból következik. Először is a Közel-Keleten a sivatag homokja komoly akadályt jelentett a technikai civilizáció fejlődésének. Másodsorban a vándorló életmódból fakadóan igény volt a praktikus, könnyen szállítható eszközökre. Végül ki kell emelni a mohamedán világ hagyománytiszteletét.

E kávékultúra legjellemzőbb itala, az általunk török kávé néven ismert, a kávéaljjal (lényagéban egyfajta zaccal) együtt felszolgált karakteres ízű sűrű ital.

Főmenü:

  • 2.3.3.2. Bécsi kávékultúra
  • 2.3.3.3. Olasz kávékultúra
  • 2.3.3.4. A német kávékultúra
  • 2.3.3.5. Az amerikai kávéiskola

  • H i r d e t é s

    x-presso

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    Te, vajon helyesen iszod az espresso-t? cikk borítóképe
    Te, vajon helyesen iszod az espresso-t?

    Az első, reggeli ébresztő kávénkat leszámítva, ma az espresso-t, vagy még inkább a ristretto-t elsősorban gasztronómiai értékéért szeretjük. Sokan mégsem ismerik, hogy miként fogyasszák helyesen, hogy a legjobb élményben legyen részük.

    H i r d e t é s