2.3.3.3. Olasz kávékultúra

Itália mindig is kultúrákat integráló és civilizációteremtő ország volt (gondoljunk csak a Római Birodalomra). Ez a civilizáló erő hatott akkor is, mikor megpróbálták megalkotni Dél-Európa legjobb kávéitalát.


A mediterrán éghajlat kávéja alapvetően sűrű, erős és rövid. Délen az ember megpróbál aktív maradni - a tűző nap, a 40°C, a lassan mozgó városi levegő ellenére. Az itteni kávé ébreszt és ébren tart. De igaz ez a török kávéra is. Mitől különleges mégis az olasz kávéiskola? A professzionális kávégépek kialakításában, fejlesztésében és a kávéital-sztenderdek kialakításában az olaszok meghatározó szerepet játszottak.

A kávézás helyszínei Itáliában elsősorban a kávébárok - ahol a helyiek gyorsan felhajtják az espressót – valamint a szabadtéri üldögélésnek helyet adó teraszok. A Földközi-tenger partvidékén az utca nem csak közlekedésre való, hanem találkozóhely (fórum) és "nyárilak", az otthon sajátos meghosszabbítása egyben. A nyári hónapok forróságában egész családok valósággal kiköltöznek az utcára. Kapualj, járdasziget, kávézók és éttermek teraszai, lépcsők, sikátorok és lezárt utcák összefüggő, organikus egységet alkotva kelnek életre délutánonként, esténként.

A krémkávé készítés igazi olasz módszer. Nem főzi és nem is egyszerűen lúgozza az őrleményt, de nyomás segítségével valósággal kisajtolja a kávéból az aromaanyagokat. Ez a technológia csak itt, az olívaolaj-gyártás szívében születhetett meg.

De miért ez a kávékészítési mód terjedt el az egész világon? Mert rendkívül gyakorlatias és használható volt. A gépekkel gyorsan lehet lefőzni akár 2-300 adag kávét is, de a kávéital mennyisége, minősége sztenderd egy-két adag készítésekor is - minden vendég ugyanazt kapja. A gépek hosszú élettartamúak, sok 30-40 éves gép ma is dolgozik. Összefoglalva: az olasz espresso-kultúra a mediterrán "dolce vita" és a nyugat-európai minőség-központú iparosodás együttese.

Az olasz kávéitalok (mint a híres cappuccino) alapja az espresso, ami a legmodernebb, legaromadúsabb, legösszetettebb kávéital.

Főmenü:

  • 2.3.3.1. A török-arab kávékultúra
  • 2.3.3.2. Bécsi kávékultúra
  • 2.3.3.4. A német kávékultúra
  • 2.3.3.5. Az amerikai kávéiskola

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s