2.3.3.5. Az amerikai kávéiskola

Az Egyesült Államok, mint meghatározó, sőt akkoriban szinte egyetlen világpolitikai tényező, a világ legnagyobb gazdaságával és legerősebb piacával – hirtelen öntudatára ébredt. A világot irányító és vezető szerep átéléséhez azt jól reprezentáló termékek és intézmények kellenek. Ekkor lett divatos az addig európai sznobságnak tartott bor és sajt, előkerült és szinte tömegcikké vált a korai kapitalizmust idéző szivar.


Ebbe a sorba illeszkedik az amerikai kávé-reneszánsz is, ami erőteljesebb fejlődési pályára állította az iparágat, lehetőséget teremtve nekünk, európaiaknak, hogy feltárjuk saját gyökereinket, és azokból táplálkozva új életerővel töltsük meg az európai kávékultúra iskoláit, intézményeit és kávéitalait.

A kávézás szokásrendszerének átformálásában jól felismerhető a sajátos amerikai jelleg. A gyorsétterem-láncok mintájára létrehozták a gyorskávézó-láncokat, melyek mára a világ sok részére eljutottak. Ezek alapkoncepciója a gyorséttermekhez hasonlatos.

A minél nagyobb hatékonyság eléréséhez a végletekig egységesített sztenderdeket használnak, növelik a kiszolgálás gyorsaságát (szűk választék, automata gépek, jól betanított munkaerő) és a jól ismert, fogyasztásösztönző marketingeszközöket alkalmazzák. Feltalálták a hőálló papírpohárban elvihető kávét (coffee-to-go).

Az európai sztenderdeket és szokásokat nem csak átvették, de mára saját ízlésviláguknak megfelelően át is alakították. Ennek láthatjuk előremutató eredményeit éppúgy (pl.: a kávéízesítő szirupok bátor alkalmazásával a tejes italok újabb és újabb változatai; a koffeinmentes kávé mint választékelem megjelenése), mint furcsaságait (pl: az ún. "double no fun" cappuccino, ami koffeinmentes kávéból, zsírmentes tejjel készül).

Az amerikai kávézók nagy része a filteres hosszú kávé mellett espresso alapú kávéitalokat is kínál. Az espressót önmagában alig fogyasztják, inkább tejjel, tejhabbal 2-5dl–re növelik térfogatát, és szirupokkal ízesítik . Mellé fánkot, süteményeket fogyasztanak.

Ami számunkra itt fontos, az az Egyesült Államokból induló "kávérobbanás", mely kihat az európai piacokra is. Ez az "ősrobbanás" a 90-es évek elején indult meg, a kávé világpiaci árának csökkenésekor és egyben egy újfajta, erősen minőségorientált vendéglátás iránti igény megjelenésekor.

Főmenü:

  • 2.3.3.1. A török-arab kávékultúra
  • 2.3.3.2. Bécsi kávékultúra
  • 2.3.3.3. Olasz kávékultúra
  • 2.3.3.4. A német kávékultúra

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s