2.4.1 A koffein hatásai

A koffeinnek az emberi szervezetre tett hatása összetett. A koffein serkentő hatású, stimulálja a központi idegrendszert, fokozza a szív és veseműködést. Testmozgás előtt fogyasztva segít felszabadítani a szervezetben elraktározott zsírt; a tüdő hörgőizmait elernyeszti, könnyíti a légzést, csökkenti az asztmás rohamok veszélyét. Kutatások szerint csökkenti a depressziót. Felelőtlen fogyasztása ugyanakkor növeli a stresszt, a szívkárosodás és a csontritkulás veszélyét. Mennyi koffeint fogyaszthatunk naponta? Mikor igyunk kávét és mikor ne?


A koffein hatására a hasi, zsigeri erek összeszűkülnek, az agy viszont több vért kap. A koffein így a központi idegrendszerre és az agyra élénkítő hatással van; fokozza a szív- és veseműködést, gyorsítja a légzést és az anyagcserét. A magas vérnyomásúaknak, a szív- és veseelégtelenségben szenvedőknek ezért óvatosan kell bánniuk a kávéval .

Egy 7 gramm őrleményből készített eszpresszó-krémkávéban kb. 0,1 gramm koffein található. Ennek az adagnak a hatása kb. 1-5 óráig tart. Az időtartam függ a szervezet egészségi szintjétől, a megszokástól, a kávé előtt és mellett fogyasztott ételek - italok összetételétől, a koffeinnel szembeni érzékenységtől. Napi 2-3 csésze kávé, ha azt megfelelő körülmények között fogyasztjuk, egészséges frissítő ital , de 1g koffein (kb. 10 csésze) napi elfogyasztása már izgatottságot, szédülést és rosszullétet okozhat - még az egészséges, felnőtt embernek is.

A túlzott kávéfogyasztás (vagy koffeinbevitel - pl.: kóla - termékekkel ) egyéb tüneteket is produkálhat - hőemelkedés, aritmikus érverés, hőemelkedés, remegés, sőt szorongás, esetleg hasmenés. A nem megfelelőn használt koffein álmatlanságot okozva lehetetlenné teszi a pihenést, ingerlékennyé tesz. 2 - 4 g koffein hatására izomgörcsök léphetnek fel.

Előbbiekből érzékelhető, mennyire fontos, hogy a megfelelő helyen, időben, körülmények között vegyük magunkhoz, a jó minőségű alapanyagból készülő kávéitalt (a magasabb minőségű arabica fajták koffeintartalma alacsonyabb, mint a robustáé, így kisebb a veszélye a túladagolásnak). Fontos megérteni: a kávé nem a fáradtság megszüntetésére való, az a kávé hatásának elmúltával erősebben tér vissza és csak pihenéssel múlik el. A kávé feladata az, hogy az ébrenlét - a munka- és a szabadidő pillanatait tegye még intenzívebbé.

A kávéfogyasztás ésszerű szabályai a kávénak az emberi szervezetre gyakorolt hatásaiból következnek. Először lássuk a tiltótáblákat - mi az, ami tilos, de legalábbis nem tanácsos a kávéval kapcsolatban!

Ne igyunk kávét lefekvés előtt! Ez jelenthet 1 órát, de 4-5 órát is. Vendéglátóként minket ez annyiban érint, hogy tudjuk, a legfontosabb kávézási időszak a reggel és a késő délután. Természetesen bizonyos üzlettípusoknál (bár-kávézó, non-stop kávézó), ez nem ilyen egyértelmű.

Ne igyunk napi két -három adag kávénál többet! Ez látszólag kevésnek tűnhet, de ha minden alkalommal más és más, az alkalomnak, helynek és pillanatnyi igényeinknek épp megfelelő kávéitalt iszunk, mindig jó minőségben - ez bőven elég. Mint kávés vendéglátó, arra gondolva, hogy e három kávéból csak egyre (a reggeli tejeskávéra, az ebéd utáni ristrettóra vagy a délutáni kávékülönlegességre) be tudjuk csábítani üzletünkbe a vendéget, már jól jártunk mi is, ő is. Ehhez viszont standard, állandó minőség kell. Olyan minőség, amit otthon nem kaphat meg.

Ne igyunk kávét éhgyomorra! A kávéban lévő csersavak kártékony hatással lehetnek ránk, és a kávé vízhajtó hatása sem tesz jót a gyomornak.

Most, hogy a tiltásokat áttekintettük, lássuk azokat az irányvonalakat, melyek követése a jó úton tarthatja kávéfogyasztásunkat.

Vigyünk rendszert kávéivásunkba. Döntsük el, mikor, mennyi és milyen kávét iszunk. Nem előre megalkotott kávézási tervről van szó, csupán arról, hogy belátjuk: a kávé mint hatóanyag tartalmú szer komoly hatással van ránk. Szervezetünk működésére, szokásainkra, viselkedésünkre, sőt hosszabb távon és tágabban értelmezve a kávézásnak, kávézóba járásnak személyiséget formáló hatása is lehet!

Étteremben étkezéskor kávét csak az étkezés végén fogyasszunk! A kávéra építő, afelé orientálódó üzletekben az ételválasztékot úgy alakítják ki, hogy minél több választékcsoport illeszkedjen a kávézáshoz (torták, szendvicsek, sütemények, bisztró - ételek). Ezeket italokkal kombinálva reggeli- és uzsonnavariációkat hozhatunk létre, így a legfontosabb "kávé-időszakokban" csökkentjük az önmagában való kávéivás gyakoriságát.

3. Kávé és gazdaság cikk borítóképe
3. Kávé és gazdaság

A kilencvenes évek második felében a világ kávétermelése jelentős növekedésen ment át, melynek nagy részét a vietnámi és brazíliai termelés adta. Az ezredfordulóra a világ kávétermelése éves ingadozásokkal 115 millió zsákra nőtt.

3.1 Kávé és mezőgazdaság cikk borítóképe
3.1 Kávé és mezőgazdaság

A kávé élőhelye és termőhelye a ráktérítő és a baktérítő között van. Megtalálható Európa kivételével a világ minden lakott kontinensén, a trópusi országokban.

3.2. Pörkölés cikk borítóképe
3.2. Pörkölés

A pörkölés az a folyamat, aminek során létrejön a zöldkávéból a kávéital alapját képező pörkölt kávé. Ez által lesz a nyers ízből illat és aroma. A pörkölés magas hőmérsékleten történő száraz hőbehatást jelent, ami közben a kávébab fizikai és kémiai átalakulásokon megy keresztül.

Kávéházi akadémia

Az espresso titkai cikk borítóképe
Az espresso titkai

Ha valódi olasz espresso készítésébe fogunk, érdemes betartani egy-két jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb szabályt, különösen, ha olasz vendégeink vannak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok az apró fortélyok, amiktől igazán fenséges az olasz espresso, és amik betartásával bárki autentikus végeredményt érhet el. (x)

7.3.2 A hagyományos kávégépek

A krémkávé előállítására alkalmas kávégépek az 1938-as feltalálás óta jelentős fejlődésen mentek át. Az 1960-as évekig a rugós csaptelepes, ún. pisztonos kávégépek működtek világszerte. Ebben az időben kávé készítésekor az átpréseléshez szükséges nyomást még emberi erővel állították elő.