3.3. Kávé és kereskedelem

A kávé az olaj után a második legnagyobb értékben forgalmazott kereskedelmi termék, a víz után pedig a második leggyakrabban fogyasztott ital a világon. A kávéiparban 20 millióan dolgoznak. Ebből csak Brazília 5 millió embert foglalkoztat.


A folyamat végtermékét jelentő csésze kávéból 400.000.000.000, azaz négyszázmilliárd fogy egy évben. Mivel 400 milliárd csésze kávé fogy egy évben, és hatmilliárdan vagyunk, ezért minden emberre éves szinten 66 elfogyasztott csésze kávé, azaz egy kávécserje közel fél éves hozama jut.

A kilencvenes évek második felében a világ kávétermelése jelentős növekedésen ment át, melynek nagy részét a vietnámi és brazíliai termelés adta. Az ezredfordulóra a világ kávétermelése éves ingadozásokkal 115 millió zsákra nőtt.

A világ legnagyobb kávétermelője Brazília, 26 millió zsák éves terméssel, melyből több mint 17 millió zsák kerül exportra. A második Kolumbia, a harmadik Vietnám. Vietnám az utóbbi évtizedben soha nem látott növekedésnek indult. Ültetvényein szinte csak robusztát termesztenek, és az éves termelés évi néhány milliós zsákról mára közel tizenöt millióra nőtt.

A zöldkávé kereskedelme alapvetően árutőzsdén történik. Több nagy árutőzsde közül Amerikában a New York-i, Európában pedig a hamburgi a legjelentősebb. A tőzsdei kereskedés jelen idejű üzletek és jövőbeni lekötések segítésével történik. Ellenügyletek segítségével lehetségessé válik a zöldkávé kereskedelemben rejlő kockázatok kivédése. Ilyen fő kockázat a brazil fagy, az El Nino, vagy a La Nina.

További almenük:

3.3.1 Osztályozás
3.3.2 Raktározás
3.3.3. A New York-i kávétőzsde 1.
3.3.3. A new yorki kávétőzsde 2.
3.3.4 Szállítás

Főmenü:

  • 3.1 Kávé és mezőgazdaság
  • 3.2 Pörkölés
  • 3.4 Vendéglátás -HoReCa

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s