4.1.1. Környezeti tényezők és a kávé

Kávé akadémia Az arabika kávé termesztéséhez két optimális éghajlat létezik: 1. A szubtrópusi éghajlaton az 550-1100 méter közötti területek a 16-24. szélességi fokok között. 2. A 10. szélességi fok alatti egyenlítői régió 1100-1900 méteres magasságai. Ha ön nem ezen szélességi és hosszúsági fokok között él, és önnek van kávécserjéje, akkor váltson inkább mikulás virágra. Egy kis ismeret, mi kell a kávénak.


Az arabika szubtrópusi éghajlaton az 550-1100 méter közötti területeken él meg, a 16-24. szélességi fokok között. Ezeken a területeken az esős és a száraz évszak jól elkülönül. Ilyen körülmények között egy növekedési és érési szezon van, ami általában az ősz leghidegebb időszakára esik. Példák erre az éghajlatra: Mexikó, Jamaika, Brazília Sao Paolo és Minas Gerais régiói, továbbá Zimbabwe.

A 10. szélességi fok alatti egyenlítői régió 1100-1900 méteres magasságaiban lehetséges még termesztése. Itt a gyakori esőzések majdnem folyamatos virágzást eredményeznek, ami évi kétszeri szüretelést tesz lehetővé.

A legnagyobb esőzési időszak határozza meg a fő szüret idejét, míg a legkevesebb eső időszaka a második szüretet. Mivel túl gyakoriak az esők és lehetetlen az udvaron, szabad ég alatt szárítani, ezért az itt termelt kávékon gépi szárítást alkalmaznak. Példák: Kenya, Kolumbia és Etiópia egyes területei.

Mindkét éghajlatot jellemzi a kis hőingadozás, az évi átlagos 17-20 fok közötti hőmérséklet, és az 1500 mm évi átlagos csapadékmennyiség.

A robusztát a 10. szélességi fokokon túl termesztik, a tengerszint és 900 méter között. Ez a kávéfaj jóval toleránsabb a hőmérsékletingadozás tekintetében, mint az arabika. A csapadék és a hőmérséklet növekedését egyaránt jól tűri.

Főmenü:

  • 4.1.4. A biodiverzitás és a kávé

  • H i r d e t é s

    4.1.4. A biodiverzitás és a kávé cikk borítóképe
    4.1.4. A biodiverzitás és a kávé

    Kávé akadémia
    A kávészektor globális, így a környezete is globális kérdéseket vet fel. A kizsákmányolás és a tisztességes kereskedelem - vagy éppen a gyermekmunka kérdéseit. A környezetvédelem szempontjából a legfőbb a biodiverzitás kérdése.

    4.2 A kávé növény cikk borítóképe
    4.2 A kávé növény

    A kávénövény évelő, örökzöld cserje, a Rubiales rendjéből. A függőleges törzsön elsődleges, másodlagos, és harmadlagos vízszintes kapcsolódású ágak vannak. Két fő fajt termesztenek világszerte. A kávénövény, ha nem metszik, 10 méter magasra is megnő, a kávétermelő országokban azonban csak a szüreteléshez megfelelő magasságra engedik nőni.

    4.2.1. A kávénövény fejlődése

    A kávé egy örökzöld cserje. Általában kávécserjének, kávéfának nevezik. Vadon öt-tíz méter magasra nő, az ültetvényeken két méteresre metszik. A kávénövény életének három fő szakasza van. Az első 4-7 évben válik a növény kifejlett, termőképes kávécserjévé.

    Kávéházi akadémia

    Az espresso titkai cikk borítóképe
    Az espresso titkai

    Ha valódi olasz espresso készítésébe fogunk, érdemes betartani egy-két jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb szabályt, különösen, ha olasz vendégeink vannak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok az apró fortélyok, amiktől igazán fenséges az olasz espresso, és amik betartásával bárki autentikus végeredményt érhet el. (x)

    3.1 Kávé és mezőgazdaság cikk borítóképe
    3.1 Kávé és mezőgazdaság

    A kávé élőhelye és termőhelye a ráktérítő és a baktérítő között van. Megtalálható Európa kivételével a világ minden lakott kontinensén, a trópusi országokban.

    7.1. Az espresso mint zöldkávé

    Az 1800-as évek végén, a Nílus expedícióban részt vevők fedezték fel az arabicánál jóval nagyobb tűrőképességű robusta kávéfajt, az Egyenlítő mentén. Mindaddig a kávét az arabica kávéfaj jelentette. Innentől megkezdődött a verseny az ellenállóbb, nagyobb hozamú és koffeintartalmú robusta és a sokkal magasabb érzékszervi minőségű arabica között. A versenyben máig a fogyasztó országok ízlésvilága a meghatározó.

    H i r d e t é s