4.2.1.2. Arabika

A kávé szinte 100%-ban a Rubiales rendjében található Coffea nemzetségének két fajából kerül ki. A köznyelvben az arabika és a robuszta megnevezés használatos. Az arabika köznyelvi megnevezés a Coffea arabica fajt jelöli. Ennek természetes variánsai a typica, a bourbon és a jemeni mocha.


Az arabikát gyakran nevezik hegyi kávénak is, mert csak 1000-2000 méteres magasságban tud jó minőséget adni, ahol évente 1500-2000 mm csapadék esik, 20 fok körüli az átlaghőmérséklet és alacsony a hőingadozás. Koffeintartalma alacsonyabb, mint a robusztáé.

Bár sok fajtája létezik az arabika kávénak, a Coffea arabica var. typica és a var. bourbon voltak az elsők. A többi mind ezekből származik. A bourbon kávét a franciák vitték Amerikába, ahol az a mai napig virágzik. Bár a világon jellemzően ezt a két fajtát termesztik, vannak más fajták is, amelyek világszerte jelentőséggel bírnak.

A typica fajtát a gyarmatosítások során a hollandok vitték Ázsiába és Latin-Amerikába, így ez az alap, amiből a legtöbb fajta kifejlődött. A belőle kifejlődött példányok kúp alakúak, fő törzsük függőleges, másodlagos törzseik enyhén dőltek. A typica növénye magas: eléri a 3,5-4 métert. Az oldalsó ágak a vertikális rendszerrel 50-70 fokos szöget zárnak be. Alacsony a hozama, de kiváló az érzékszervi minősége.

A bourbon az Indiai-óceánról, Réunion szigetéről, a korabeli francia gyarmatról került Latin-Amerikába. Hozama 20-30%-kal nagyobb, mint a tyipicáé, de kisebb, mint a legtöbb fajtáé. Kevésbé kúp alakú, több másodlagos ága van. A törzs és a másodlagos ágak bezárt szöge kicsi, kevés köztük a hely.

A levelek szélesek, szélük hullámos, a gyümölcs viszonylag apró és sűrű. A cseresznyék gyorsan érnek és fennáll a lehetősége, hogy erősebb szélnek, vagy esőnek kitéve lehullnak. A bourbon a legjobbját 1100-2000 méter között adja. Az érzékszervi minőség kiváló, hasonló a typicáéhoz.

Réunion szigetét 1848-ig Bourbonnak hívták. Érdekes e két alap arabika fajta nevében viszontlátni a kávéültetvények elterjesztésében a 18. században versengő francia és holland törekvéseket.

Főmenü:

  • 4.2.1.1. A kávé besorolása
  • 4.2.1.3. Robuszta
  • 4.2.1.4. Nemesített fajták
  • 4.2.1.5. Gyöngykávé
  • 4.2.1.6. Elefántbab - Maragogipe

  • H i r d e t é s

    x-presso

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    Te, vajon helyesen iszod az espresso-t? cikk borítóképe
    Te, vajon helyesen iszod az espresso-t?

    Az első, reggeli ébresztő kávénkat leszámítva, ma az espresso-t, vagy még inkább a ristretto-t elsősorban gasztronómiai értékéért szeretjük. Sokan mégsem ismerik, hogy miként fogyasszák helyesen, hogy a legjobb élményben legyen részük.

    Az espresso titkai cikk borítóképe
    Az espresso titkai

    Ha valódi olasz espresso készítésébe fogunk, érdemes betartani egy-két jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb szabályt, különösen, ha olasz vendégeink vannak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok az apró fortélyok, amiktől igazán fenséges az olasz espresso, és amik betartásával bárki autentikus végeredményt érhet el. (x)

    H i r d e t é s