4.2.1.5. Gyöngykávé

Sokat emlegetett különlegesség a gyöngykávé, melyet spanyol nyelvterületen caracolillonak, azaz csigabigának neveznek. (Angol elnevezése peaberry)


A gyöngykávé akkor keletkezik, amikor a kávénövény a megszokott egy pár, lapos oldalú kávébab helyett csak egy, ovális alakú szemet nevel. Botanikusok megfigyelése szerint ez akkor következik be, ha a virág részleges megtermékenyülése miatt a két magházból csak az egyik fejlődik ki. Miután a Coffea Arabica önbeporzó, az ilyen szemek megjelenése a növény termékenységének visszaesését jelzi. (Az egészséges kávénövényen fejlődő gyöngykávé-szemek aránya kb. 5%.)

Ezeket az ovális kávébabokat általában a többivel együtt kezelik, vannak azonban, akik kiválogatják ezeket a szemeket és külön dolgozzák fel.

A fejlődő országokban, főként Afrikában mitikus jelentőséget tulajdonítanak a kerek kávébabszemnek. A gyöngykávét hímneműnek tekintik, és gyakran hozzák összefüggésbe a termékenységgel.

Az ilyen szemekből készült ital sokak szerint ízletesebb is, mint a páros testvéreikből készült főzet, hiszen a természet egy kávészembe sűrítette bele mindazt, amit eredetileg kettőbe tervezett szétosztani.

Mások szerint a félig termékeny virágokból kialakult, rendellenes kávészemek csakis rosszabb minőségűek lehetnek, mint kövérebb, társas kollégáik.

A szakértők által elfogadott általános vélemény az, hogy az ugyanazon a növényen termett normál szemekből és gyöngykávéból készített kávéitalok között van ugyan különbség, nem lehet azonban általános következtetéseket levonni testességre, aromára vonatkozólag.

Főmenü:

  • 4.2.1.1. A kávé besorolása
  • 4.2.1.2. Arabika
  • 4.2.1.3. Robuszta
  • 4.2.1.4. Nemesített fajták
  • 4.2.1.6. Elefántbab - Maragogipe

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s