4.4.2. A szüretelés 2.

A szüret a kávétermesztés legmunkaigényesebb és legköltségesebb része. A termesztéshez szükséges emberi munkaerő igény egyharmada a szürethez kell. Az északi féltekén a szüret szeptembertől márciusig bezárólag tart. A déli féltekén áprilistól augusztusig.


A szüret időtartama 3-4 hónap. Ennek csúcsidőszaka – amikor a gyümölcs a legoptimálisabb állapotban van a leszedéshez – 1-2 hónap. A szüret folyamán a hegyoldalak ültetvényeinek az alsóbb növényeivel kezdik, mert azok érnek hamarabb. A magasabb területek magasabb minőséget termő növényei később érnek.

Az arabika a virágzás után - fajtától függően - 6-8 hónappal érik, a robuszta a virágzás után 9-11 hónappal. A virágzást általában több másodlagos virágzás követi. A gyümölcsök érése sem egyszeri, hanem folyamatos.

A kis ültetvényeken a szüret idején az egész család dolgozik. A nők is, és gyakran a gyerekek is. A közepes és nagy ültetvényeken idénymunkásokat alkalmaznak. Ázsiában és Afrikában mindig van elég helyben lakó idénymunkás, de Közép Amerikában és Brazíliában nincs. Ezekben az országokban költségesebb a szüret, mert a munkások napidíján felül az utaztatásuk költsége is a termelőt terheli.

Az egy munkás által egy nap alatt leszüretelhető gyümölcs mennyisége nagyban függ az alábbi tényezőktől:

  • A szedési rendszer,
  • a munkás ügyessége,
  • a fák hozama,
  • a fák magassága,
  • a fák közötti távolság és
  • a terepviszonyok.

    Főmenü:

  • 4.4.1. A szüretelés 1.
  • 4.4.3. A szüretelés 3.

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s