4.4.3. A szüretelés 3.

Egy etióp munkás az erdei művelésű ültetvényen napi 15-20 kg kávét tud leszüretelni. Mexikó, Közép-Amerika és Kolumbia meredek hegyoldalbeli ültetvényein egy munkás legalább napi 30-50 kg, legfeljebb napi 100 kg kávét gyűjt össze. Egy kenyai munkás szüreti teljesítménye egy magas hozamú fajtával beültetet teljesen napos művelésű ültetvényen 200 kg/nap.


A szüretelésben a legmunkaigényesebb az, hogy a kávécseresznyék folyamatosan érnek. Egyszerre vannak éretlen és érett gyümölcsök az ágon. Szelektív gyűjtés során az érettet leszedik, majd egy-két héten belül visszatérnek a növényhez. Brazíliában drága a szüret, ezért júniusban tartanak egy szelektív gyűjtést, és júliusban – a legoptimálisabb időben – minden érett és éretlen gyümölcsöt leszednek a fákról.

A gépesítés Hawaii, Ausztrália ültetvényeire, és egyes brazil területekre jellemző. Ott rentábilis elmozdulni a gépesítés irányába, ahol a szüret munkaerő költsége magas. A szüretelőgépek igénylik az ültetvény "technológiabarát" kialakítását. Az új fejlesztésű gépek egy nap alatt 3 hektár teljes leszüretelésére, 150 szüretelőmunkás helyettesítésére alkalmasak.

A kávét a szüretelés után a feldolgozó malmokba (coffee mill, beneficio) viszik. A nagyobb ültetvényeken ez helyben van, a kistermelők a kávécseresznyét maguk viszik el az önálló feldolgozó üzemekbe, vagy viszonteladóknak adják át.

Főmenü:

  • 4.4.1. A szüretelés 1.
  • 4.4.2. A szüretelés 2.

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s