6.2.3 A perkoláció és a lombikos kávéfőző

Az espresso technológia megjelenése előtt két kávékészítési technológia terejdt el leginkább. Az első a perkolációs kávéfőzés, mely azangol háztartásokban a mai napig jellemzően használatos, a másik pedig a lombikos (Cona) technológia.


A tűzhely gázrózsájára helyezett perkolációs kávéfőző kancsó vagy a modernebb elektromos készülékek működési elve a következő. A kancsóba friss vizet töltünk, felforraláskor a keletkező gőz nyomásának hatására, a főzőtérbe nyúló vékony csövön át a forró víz fellökődik az edény tetejére.

Nekiütközik a fedélnek, majd a zuhanyrózsaszerűen kialakított fémlapon át a kávéőrleményre permeteződik. Kilúgozza azt, végül a szűrőn át az edény aljára visszacsöpög. Ha többször ismételjük a kilúgozást, erősebb, magasabb extrakt tartalmú italt kaphatunk, ugyanakkor kellemetlen ízanyagok is kioldódhatnak.


A legkorábbi lombikos kávéfőzők az 1830-as években, a mai Németország területéről terjedtek el egész európában. Az 1840-es évekre több szabadalmat is bejegyeztettek ennek mintájára Franciaországban, Angliában.

A lombik-vákuumos kávéfőző két egymásba illeszthető tűzálló (jénai) üvegből készült edény. Az alsó edény alatt lévő elektromos melegítő bekapcsolásakor a víz felforr, és az előbb ismertetett módon (de egy szűrőn át) a felső edénybe áramlik, majd az ott elhelyezett kávéőrleményt kilúgozza. Ekkor kikapcsoljuk a melegítőt – az alsó edény lehűl. Az alsó kancsó lehűlésekor vákuum keletkezik, ami a kávéitalt ugyanazon az úton (a szűrőn át) visszaszippantja.

Főmenü:

  • 6.2.1 A török kávé készítése
  • 6.2.2 A forrázásos kávékészítés
  • 6.2.4 A gőzzel történő kilúgozás – kotyogós & Co.
  • 6.2.5 Az espresso technológia

  • H i r d e t é s

    6.3. A kávéiskolák italai cikk borítóképe
    6.3. A kávéiskolák italai

    Ahány kávékultúra, annyi különböző ízlésvilág. Az egyes kávékultúrák kialakították a csak rájuk jellemző kávéitalokat. Különböző pörkölés, kávékészítési metódus, más és más fogyasztási szokások.

    7. Eszpresszó-kultúra cikk borítóképe
    7. Eszpresszó-kultúra

    Kávé akadémia
    Az eszpresszó név az italkészítés gyorsaságára utal, hisz az első eszpresszó gépek megjelenésekor, a 20-ik század első évtizedében szokatlan volt, hogy a kávé frissen, a vendég szeme láttára készüljön el egy-két perc alatt. Méghozzá szó szerint a szeme láttára, hisz ezek a kávégépek a modern kávézók, presszók díszei voltak.

    7.1. Az espresso mint zöldkávé

    Az 1800-as évek végén, a Nílus expedícióban részt vevők fedezték fel az arabicánál jóval nagyobb tűrőképességű robusta kávéfajt, az Egyenlítő mentén. Mindaddig a kávét az arabica kávéfaj jelentette. Innentől megkezdődött a verseny az ellenállóbb, nagyobb hozamú és koffeintartalmú robusta és a sokkal magasabb érzékszervi minőségű arabica között. A versenyben máig a fogyasztó országok ízlésvilága a meghatározó.

    Kávéházi akadémia

    Az espresso titkai cikk borítóképe
    Az espresso titkai

    Ha valódi olasz espresso készítésébe fogunk, érdemes betartani egy-két jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb szabályt, különösen, ha olasz vendégeink vannak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok az apró fortélyok, amiktől igazán fenséges az olasz espresso, és amik betartásával bárki autentikus végeredményt érhet el. (x)

    3.1 Kávé és mezőgazdaság cikk borítóképe
    3.1 Kávé és mezőgazdaság

    A kávé élőhelye és termőhelye a ráktérítő és a baktérítő között van. Megtalálható Európa kivételével a világ minden lakott kontinensén, a trópusi országokban.

    7.1. Az espresso mint zöldkávé

    Az 1800-as évek végén, a Nílus expedícióban részt vevők fedezték fel az arabicánál jóval nagyobb tűrőképességű robusta kávéfajt, az Egyenlítő mentén. Mindaddig a kávét az arabica kávéfaj jelentette. Innentől megkezdődött a verseny az ellenállóbb, nagyobb hozamú és koffeintartalmú robusta és a sokkal magasabb érzékszervi minőségű arabica között. A versenyben máig a fogyasztó országok ízlésvilága a meghatározó.

    H i r d e t é s