7.3.2 A hagyományos kávégépek

A krémkávé előállítására alkalmas kávégépek az 1938-as feltalálás óta jelentős fejlődésen mentek át. Az 1960-as évekig a rugós csaptelepes, ún. pisztonos kávégépek működtek világszerte. Ebben az időben kávé készítésekor az átpréseléshez szükséges nyomást még emberi erővel állították elő.


Ennél a technológiánál a kávékészítő egy erőkar segítségével összenyomja a csaptelepbe épített rugót, majd a kar elengedésekor a rugó visszatér nyugalmi állapotába. Ekkor a rugó dugattyúként működik, és 9 bar nyomással átpréseli a vizet az őrleményen. Minden feladatot a kezelő végez el, csupán a kazán fűtéséhez szükséges energia. A rugós csaptelep látványosan képvisel egy stílust, a gyakorlott kezelő ugyanolyan jó minőségű espressót tud vele főzni, mint a modernebb gépekkel.

Félautomatának nevezzük azokat a kávégépeket, amelyeknél a vizet nem kézi erő nyomja át az őrleményen. Ezeknél a gépeknél a kávékészítés a szűrőtartó felhelyezése után egy tekerőkar, kapcsoló, vagy gomb aktiválásával történik. Ekkor a nyomásfokozó pumpa állítja elő az átpréseléshez szükséges nyomást. Az őrleményen átfolyó víz mennyiségét a kezelő szabályozza. Az első ilyen kávégépet 1961-ben jelentették meg, ez volt a Faema E-61 Legend.

A félautomata gépek csaptelepei általában mágnesszelepesek, melyeket gombnyomásra aktiválhat a kezelő. Létezik azonban olyan nyomásfokozóval működtetett csaptelep, amelyet nem gombnyomással, hanem egy kis karral, un. billenőkarral aktiválhatunk. Ez is félautomata megoldás. Nem keverendő a rugós csapteleppel.

A programozható félautomata kávégépek esetében már programozható az átfolyó víz mennyisége. Programozással több gombhoz rendelhető különböző kávéitaloknak megfelelő vízmennyiség.

Főmenü:

  • 7.3.1 Az espresso-technológia története
  • 7.3.3 A félautomata kávégépek főbb paraméterei
  • 7.3.4 Az espresso technológia működése
  • 7.3.5 Az espresso aranyszabályai
  • 7.3.6 Az automata kávégépek

  • 7.3.4 Az espresso technológia működése

    Az espresso technológia alkalmazásakor feltétlenül szükséges lágyítani a kávégép bemeneti vizét. A vízlágyító feladata, hogy a vízben oldott ásványi sókat megkösse (ezek csapódnak ki vízkőként a víz forralásakor). Az oldott ásványi anyagok ionok formájában vannak jelen a vízben és a vízlágyító közeg (általában műgyanta) töltésük alapján köti meg őket.

    7.3.5 Az espresso aranyszabályai

    A jó kávé, különösen a jó espresso készítésének titka az apró mozdulatokban rejlik. Nem az a feladat, hogy néha kiváló minőséget érjünk el, hanem az, hogy folyamatosan törekedjünk a tökéletességre. Odafigyelve minden egyes grammra, °C-ra, milliliterre. Csak így érhetünk el állandó és kiemelkedő minőséget. Az espresso készítésének mindenkor betartandó aranyszabályait az alábbiakban foglaltuk össze.

    Kávéházi akadémia

    Az espresso titkai cikk borítóképe
    Az espresso titkai

    Ha valódi olasz espresso készítésébe fogunk, érdemes betartani egy-két jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb szabályt, különösen, ha olasz vendégeink vannak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok az apró fortélyok, amiktől igazán fenséges az olasz espresso, és amik betartásával bárki autentikus végeredményt érhet el. (x)