7.3.3 A félautomata kávégépek főbb paraméterei

A félautomata gépek legfőbb paraméterei a csaptelepek száma és a méretek, a kazán űrtartalma és a teljesítményigény, a gőzcsapok száma, a gép súlya, végül pedig a programozhatóság.


A hagyományos kávégépek egy-négy csapteleppel bírnak. Csaptelepenként egy-két (esetenként 3) kifolyócsőrös szűrőtartóval. A kettőnél több csaptelepes gépek maximkális kihasználásához nagy forgalom esetén már több kezelő szükséges. A csaptelepeknek megfelelően hosszúak a gépek. Ez a hossz kb. 300 mm csaptelepenként. Ez az irányadó szám két esetben nem alkalmazható.

Az egy csaptelepes gépeknél előfordulnak keskenyebb és szélesebb gépek is, a kazánmérettől függően. A két csaptelepes gépeknek pedig van egy keskenyebb, általában kompaktnak nevezett változata. Érdekesség, hogy egyes gyártók készítenek ún. magasított verziókat is (tall cup version) a magasabb papír, illetve műanyag poharakhoz, azokba az üzletekbe, ahol elvitelre értékesítenek.

A kazán űrtartalma általában csaptelepenként 5-6 liter, a maximális teljesítményigény pedig 1200-1500 W. A gőzcsapok száma általában kettő, a gép két oldalán. A kávégépek súlya akkor lehet szempont a beszerzésnél, ha kihelyezett rendezvényeknél, vagy házon belüli rendezvényeknél szállítani kell a gépet.

A programozhatóság természetesen csak a félautomata gépeknél jöhet szóba. Egy programozható félautomata gépen általában 5-6 program gomb van. A programok az egyes kávéitalokhoz szükséges víz mennyiségét tartalmazzák. Így egy gombnyomásra lefőzhető egy vagy két espresso, illetve továbbengedhető vagy bármikor megszakítható a víz folyása.

Egyes gépeknél három pár program gomb van. E gépek gyártói szem előtt tartották, hogy van, aki rövidebben (ristretto), van aki hosszabbra eresztve (lungo) issza az espressót. Amíg az olasz eszpresszó 20-25ml, a ristretto ennél rövidebb, a lungo pedig hosszabb, 35-40 ml. A program gombhoz ennél nagyobb vízmennyiség rendelése értelmetlen: tönkreteszi a kávé ízét és az egészségre káros vegyületeket is kivonja az őrleményből! A hosszú kávé az espresso alaphoz hozzáadott forró vízzel készül, ez az americano.

Főmenü:

  • 7.3.1 Az espresso-technológia története
  • 7.3.2 A hagyományos kávégépek
  • 7.3.4 Az espresso technológia működése
  • 7.3.5 Az espresso aranyszabályai
  • 7.3.6 Az automata kávégépek

  • 7.3.4 Az espresso technológia működése

    Az espresso technológia alkalmazásakor feltétlenül szükséges lágyítani a kávégép bemeneti vizét. A vízlágyító feladata, hogy a vízben oldott ásványi sókat megkösse (ezek csapódnak ki vízkőként a víz forralásakor). Az oldott ásványi anyagok ionok formájában vannak jelen a vízben és a vízlágyító közeg (általában műgyanta) töltésük alapján köti meg őket.

    7.3.5 Az espresso aranyszabályai

    A jó kávé, különösen a jó espresso készítésének titka az apró mozdulatokban rejlik. Nem az a feladat, hogy néha kiváló minőséget érjünk el, hanem az, hogy folyamatosan törekedjünk a tökéletességre. Odafigyelve minden egyes grammra, °C-ra, milliliterre. Csak így érhetünk el állandó és kiemelkedő minőséget. Az espresso készítésének mindenkor betartandó aranyszabályait az alábbiakban foglaltuk össze.

    7.3.6 Az automata kávégépek

    Mindenek előtt tisztázandó, hogy mit nevezünk automata kávégépnek. Az automata szó hallatán sokaknak a kisebb-nagyobb fémszekrények, az instant kávét és egyéb termékeket pénzbedobásra értékesítő berendezések ugranak be. A következőkben azonban nem a kávéautomatákról, hanem az automata kávégépekről lesz szó.

    Kávéházi akadémia

    Az espresso titkai cikk borítóképe
    Az espresso titkai

    Ha valódi olasz espresso készítésébe fogunk, érdemes betartani egy-két jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb szabályt, különösen, ha olasz vendégeink vannak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok az apró fortélyok, amiktől igazán fenséges az olasz espresso, és amik betartásával bárki autentikus végeredményt érhet el. (x)

    7.3.2 A hagyományos kávégépek

    A krémkávé előállítására alkalmas kávégépek az 1938-as feltalálás óta jelentős fejlődésen mentek át. Az 1960-as évekig a rugós csaptelepes, ún. pisztonos kávégépek működtek világszerte. Ebben az időben kávé készítésekor az átpréseléshez szükséges nyomást még emberi erővel állították elő.