8. A barista

Vannak a vendéglátásnak olyan sajátos területei, amelyeket hosszú időn át nélkülözni kényszerült a vendégközönség. Így a borok, a koktélok világa egészen a kilencvenes évekig várt arra, hogy újra felfedezzék.


Ekkor jelentek meg újra a sommelier-k, akik a borok, a mixerek, akik a kevert italok szakértői. Az utóbbi időben egyre többen kezdik emlegetni a "barista" szót a kávéhoz értő báros megnevezéseként.

Az olasz eredetű barista szó egyszerűen bárost jelent. Az Egyesült Államokban, a hetvenes-nyolcvanas években indult espresso-kultusz hirtelen magas rangra emelte a kávéhoz és az eszpresszó technológiához értőket. Baristának azóta világszerte az espresso technológiát jól ismerő, espresso alapú italokat készítő bárost nevezik.

A barista hivatás egyszerre hasonlítható a mixerhez és a sommelierhez. A mixer alapvetően a bár mögött dolgozik, feladata az italkészítés, vendégkezelése jellemzően közvetlen.

A sommelier ismeri az egyes borok eredetét, a feldolgozási módokat, a különböző borok és ételek párosíthatóságát. A barista napi munkája a mixerhez, alapanyaggal kapcsolatos tudása a sommelierhez hasonlítható. A barista egy kicsit műszaki ember is, hiszen van, hogy több kávéőrlővel és nagy teljesítményű kávégéppel dolgozik. Mindezek mellett gyakran a pultnál történő értékesítés feladata is rá hárul.

A barista hivatás, más formában ugyan, de már több mint száz éve is létezett hazánkban. Abban az időben, amikor Budapestet mint a kávéházak városát emlegették, volt kávéspincér képzésünk, amelynek kitanulásához hosszú, gyakorlattal eltöltött évek kellettek.

Ma, a nemzetközi trendeket is figyelve, joggal remélhetjük, hogy újra beköszönt a kávézók, kávéházak reneszánsza. Évszázados kávéházi hagyományokkal bíró és a kávézás élményét napjainkban újra felfedező országunkban a barista munkakör hamarosan megkerülhetetlen része lesz a vendéglátó szervezeteknek.

H i r d e t é s

x-presso

H i r d e t é s

Kávéházi akadémia

Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
Tejet a kávéba. Na de milyet?

A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

Te, vajon helyesen iszod az espresso-t? cikk borítóképe
Te, vajon helyesen iszod az espresso-t?

Az első, reggeli ébresztő kávénkat leszámítva, ma az espresso-t, vagy még inkább a ristretto-t elsősorban gasztronómiai értékéért szeretjük. Sokan mégsem ismerik, hogy miként fogyasszák helyesen, hogy a legjobb élményben legyen részük.

H i r d e t é s