Ne higgy a vészharangoknak!

Futótűzként szárnyalt végig az elmúlt nap hazánkban is, hogy a Nemzetközi Kávészervezet (ICO) a kávétermesztő országokat képviselő kormányközi testület legfrissebb havi jelentésében azzal számol, hogy a kávékereslet jócskán felülmúlja majd a kínálatot a 2019/2020-as idényben. Nézzük, hogy mit is jelent a "jócskán", van-e okunk aggódni.

Az MTI-re hivatkozva több hazai sajtóorgánumban is megjelent, hogy a Nemzetközi Kávészervezet előrejelzése szerint az októberben kezdődött mezőgazdasági évben 502 millió zsáknyi kávéhiány alakul ki globálisan - ezért óriási drágaság várható a jövő évben.

Az előrejelzés arra alapul, hogy a kávétermés várhatóan 0,9 százalékkal, 167,399 millió zsákra csökken, miközben a kereslet 1,5 százalékkal, 167,901 millió zsákra nő.

Mivel 1 zsák 60 kilogrammnak felel meg, ez nagyjából 30 millió tonnányi kávéhiányt jelent.

A szakértők szerint azonban valószínűtlen, hogy a hiány globálisan is érezhető legyen, hisz az előrejelzett hiány a globális kínálat kb. 0,3 százalékával és az egész év végi világméretű készletek körülbelül 0,2 százalékával egyenlő, - mutatják az ICO adatai. Ez körülbelül egynegyede a 2017-ben tapasztalt hiánynak, amikor az árak estek.

"Akár egy évet, akár öt évet, akár az elmúlt néhány hónapot tekintjük, szilárd csökkenő tendenciára figyelünk a kiskereskedelmi kávéárakban” - mondta Steve Reed, az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatalának közgazdásza.

"És történelmileg nem ez a legnagyobb hiány, amelyet látunk" - tette hozzá Bernadette Gerrity, a New Jersey-i kávéfőző, a Pan American Coffee Co. igazgatója. "A kiskereskedelmi áringadozások valószínűtlenek, ha a jelenlegi kávéültetvények a jövőben is fennmaradnak és termelnek."

Novemberben a kávé nagykereskedelmi ára 12 havi csúcsra emelkedett, fontonként átlagosan 1,07 dolláron jegyezték. Ez azt jelenti, hogy a kávé egy hónap alatt 10,1 százalékkal drágult.

"Az árak felmennek és helyreállítják az egyensúlyt a kávépiacon" - mondta Stan Veuger az American Enterprise Institute közgazdásza.

A zöld, nem pörkölt kávé költsége általában a teljes kiskereskedelmi árnak csak kis százalékát teszi ki, tehát a kávé mögöttes költségeinek nagy változásai is csak csekély hatással lehetnek arra, hogy a fogyasztók mennyit fizetnek.

Egy üzletben vagy egy kávézóban "a költségek nagy részét a munkabérek, a hely bérleti díja és a gyártási folyamat jelentik" - mondta Alex MacKay, a Harvard Business School közgazdasági professzora.

"Egy font (0,453 kg) nyers, pörköletlen kávé ára (kb. 1,22 USD) alig egyharmadát teszi ki még az olcsó szupermarketben található ömlesztett kávé költségeinek is. A szakértők szerint ezek még kevesebbet tesznek ki a prémium kávé költségéből. A nyers bab költsége mindössze 5 centet jelent egy csésze átlagos kávé költségeinek" - tette hozzá.

"Szigorúan azt jósolom, hogy ha a nyers kávé ára akár 20 százalékkal is növekszik a jelenlegi helyzethez képest, akkor a jó minőségű kávé kiskereskedelmi árában semmiféle emelkedés nem lesz tapasztalható" - mondja Emory Roberts.

"Néhány termelési kérdés összefügghet az éghajlatváltozással, mások viszont piaci alapúak" - mondta Aaron Davis, a londoni Királyi Botanikus Kert egyik vezető kutatója és az éghajlatváltozásról és a kávétermesztésről szóló legfrissebb cikk társszerzője.

Davis és más szakértők figyelmeztetnek, hogy a jövőben az éghajlatváltozás károsíthatja a kávétermelést a világ egyes részein, fenyegetve az itt felmerülő fogyasztói árak növekedését és a kávétermelők megélhetését.