A "vérző gúla" 2005.03.26. | Zacc
"Senki sem próféta a maga hazájában." Ismerik az arcát, előéletét, nincs meg az a külön atmoszférája, amelyet az idegenség hordoz. A kereszténységnek nem Európa a hazája – vagy inkább nem Európa a szülőföldje –, de majdnem.

"Senki sem próféta a maga hazájában." Ismerik az arcát, előéletét, nincs meg az a külön atmoszférája, amelyet az idegenség hordoz. A kereszténységnek nem Európa a hazája – vagy inkább nem Európa a szülőföldje –, de majdnem. S úgy tűnik, ami igaznak bizonyult legnagyobb Prófétájára, nagyobb méretekben – vagy kisebb méretekben – szintúgy fennáll vallására. Ennek okai szerteágazóak, s a kereszténység jobban felelős ezért, mint mások. Mindazonáltal kár, hogy így van…

Hogy tulajdonképpen mi történt húsvétkor – mármint a látható eseményeken kívül, ha egyáltalán elfogadjuk ezek hitelességét – arról éppen most tört ki egy nagy port felkavaró vita a kereszténység bizonyos köreiben.

Az egyik nézet szerint – korunkban a protestantizmuson belül általánosan elterjedt nézet – az Atya feláldozta a Fiút az emberiség mindenkori bűneinek eltörléséért, melyek megbüntetésétől az igazságos Isten nem tekinthetett el. Teremtményeiért érzett szeretete miatt azonban az Isten elszenvedte az ítéletet helyettünk. Az ember elfogadhatja a felajánlott kegyelmet, kapcsolatba kerülhet Istennel, s a léte kiteljesedik. Ha nem ez történik, akkor utoléri a büntetés. Ezen utóbbi mondatok a másik kettő magyarázat esetében is helytállóak.

A második feltételezés szerint nem az Istennek volt szüksége Jézus Krisztus halálára, hanem a Sátánnak, akinek hatalma volt – és lehet – az ember fölött. Ő azonban jobb üzletet remélve elfogadta a Fiút cserealapként, tudniillik a jogot, hogy megölhesse. Ám alaposan elszámította magát, mert nálánál hatalmasabb ellenféllel találta szembe magát, Jézus feltámadt, a Sátán pedig hoppon maradt.

Végül a harmadik megközelítés amellett érvel, hogy a keresztrefeszítésnek nincsenek a fentiekhez hasonló okai. Isten a földön lételekor mutatta ki felénk szeretetét, példát is mutatva egyben, s emiatt a halálos ítéletnek is alávetette magát.

A vita heves, s valószínűleg egyik magyarázat javára sem dönthető el egyértelműen. Emellett az előbbieknél egy életközelibb kérdés, hogy tulajdonképpen mi változott húsvét után? Mi az, ami megtapasztalható ezekből az általam befogadható valóságban: a sorsomban, mások sorsában, a történelemben?

Talán az egyik legszebb, legigazabb felelet Pilinszky János nevéhez fűződik.

Nincs nyomasztóbb, mint az élet kegyetlen törvényét szemlélni. Azt, hogy egymásból élünk; és fölfaljuk egymást; az hogy a természet "rendje" egy éhségből és rettegésből fölrakott vérző gúlához hasonló. És ebbe a kegyetlen rendbe "lépett be" megszületvén és megtestesülvén Isten báránya, a mi Jézusunk, hogy a világ kegyetlen rendjét megváltsa. A "vérző gúlán" mit se módosítva, gyökeresen megfordította annak jelentését. Nem tagadta, hogy "fölfaljuk egymást". Azt mondta inkább, hogy mindannyian étel és táplálék vagyunk. Már itt, a világban, a "vérző gúlán" belül a kegyetlen tényeket a szeretet realitásává változtatta, amikor valódi ételként és valódi italként osztotta szét magát…

A "vérző gúla" fájdalmasan igaz kép. S ha ennek megtört az ereje, s másképpen pedig nem törhet meg, akkor nagy kár, "fájdalmasan" nagy kár értünk, a Próféta hazájában lakókért…


Az újhullámos kávé és a tökéletes croissant édes házassága június 28-tól a Nagymező utcában
Blog írások
Már több, mint egy hónapja nyitott a Bloom Coffee, mely nem feltétlen a könnyű
megtalálhatóságáról, méginkább a finom süteményeiről, ízléses interiőrjéről és kávéitalairól
ragadhatja meg a kávészeretők figyelmét.
Café Budapest
Habár sokáig csak vendégkávé volt itthon a Per Nordby, addig a By Beansben nyitása óta már állandó az őrlőben. A kávépörkölő tulajdonosa nem először járt Magyarországon, azonban most nem üres kézzel érkezett.
Koffein