Gaudiopolis 2005.06.04. | Zacc
Az Öröm városa –Gaudiopolis – 1945 szeptemberében alakult, a Jó Pásztor Bizottság által működtetett gyermekotthonban Budapesten, a Budakeszi út 48 alatt.

Göncz Kinga, az Ifjúsági, szociális, családügyi és esélyegyenlőségi miniszter asszony izgalmas rendezvényre invitált 2005. május 28-ára. Tanulható-e a demokrácia? címmel találkozót kezdeményezett, amelyre két generáció ifjúsági önkormányzatának képviselőit, vezetőit hívta közös beszélgetésre.
A jelent Orosháza, Ózd, és Bordány ifjúsági önkormányzatának vezetői képviselték, az idősebb generáció egykori ifjú vezetőit a 60 évvel ezelőtt megalakult Gaudiopolis polgárai személyesítették meg. Mielőtt a találkozóról és a címben feltett kérdésről adnék összefoglalót szeretném e pedagógiatörténeti különlegességet, a Gaudiopolist bemutatni.

Az Öröm városa
Gaudiopolis 1945 szeptemberében alakult, a Jó Pásztor Bizottság által működtetett gyermekotthonban Budapesten, a Budakeszi út 48 alatt. Ki vagy mi volt a Jó Pásztor Bizottság? A válaszért időben még korábbra, 1942-ig kell visszamennünk. A Bizottságot a református egyház hozta létre a keresztény hitre tért, munkaszolgálatra küldött zsidó származású hívei családjának segélyezésére, támogatására. A Jó Pásztorhoz az evangélikus egyház is csatlakozott és amikor 1944-ben, a német megszállást követően még inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar zsidók üldöztetése fokozódik, a munkaszolgálat, a deportálás, a haláltáborok sötét árnyát és még borzalmasabb valóságát nem kerülhetik el, megindult egy nagyszabású mentési munka. A mentőakció fő szervezője Sztehlo Gábor evangélikus lelkész lett, aki 1944 októbere és 1945 februárja között a Nemzetközi Vöröskereszt támogatásával 26 otthonban közel 1700 embert mentett meg.

Gyermekmentő
Sztehlo Gábor (1909-1974) neve összeforrott a róla készült film, a Gyermekmentő címmel, és bár itthoni elismerése megkésett, 1972-ben a Yad Vashem Bizottság az Igazak érmével tüntette ki és a jeruzsálemi Igazak kertjében fa őrzi emlékét.
A háború alatti mentőmunka nem ért véget Budapest és az ország német megszállás alóli felszabadulásával, hiszen –a hogy ezt a Valahol Európában című filmből jól ismerjük – a család, az alapvető egzisztenciális biztonság hiánya miatt sok gyerek, felnőtt hányódott a háború pusztította országban. Sztehlo Gábor egyesítette az otthonokban maradt és a hozzájuk csapódó gyerekeket és új honfoglalásba kezdett. A napról napra növekvő csapatnak a Pasaréti út, Völgy utca állomásokon át a Budakeszi úton a Weisz és Mautner családok birtokain található villalakások nyújtottak otthont, az 1950. január 7-i államosításig.

A Jó Pásztor Bizottság 1946-ig támogatta a gyermekotthon működését, ezt követően a fenntartásban a Pax Magyar Szociális Alapítvány segítette Sztehlo Gábort. Mert a gyermekotthon igazi motorja, vezetője ez a csodálatos ember volt. Hitében elkötelezett, a legtisztább, a mindenkit befogadó jézusi szeretettel. Nem kérdezte "honnan jössz?", csak azt, hogy "szükséget szenvedsz-e?". "Ha igen, akkor étel, ruha kell neked, fedél a fejed fölé". Ha ezt sikerült biztosítani, akkor jöhetett a munka, játék, tanulás, lelki gondozás. Ez a magyarázata, hogy a gyermekotthonban épp úgy megtalálhatók voltak zsidók, keresztények, mint kommunista, vagy az éppen üldözött hortysta családok gyermekei, a társadalom szélső pólusairól jövők.

Tanulható demokrácia
A gyermekotthonon belül megalakult Gaudiopolis gondolata már az ostrom idején, a pincében, a jövőről folyó beszélgetésekben megfogant. Egy korabeli film, az amerikai Fiúk városa is csiklandozta a fiúk fantáziáját. De ha Sztehlo Gábor életét vallatjuk, ő is értékes példával szolgált, hiszen az általa szervezett evangélikus népfőiskolákon - a finn népfőiskolai mozgalom gyakorlatát követve – önkormányzatot hoztak létre és működtettek.

1945 szeptemberében az önkormányzat megalakítására a gyermekotthon iskoláját vezető igazgatót, Szőke Balázs sárospataki tanárt kérte fel. Ki tudja, a pataki református kollégiumban működő "Szeretetfalva", talán a névadásban játszhatott szerepet?
De nem feledkezhetünk meg a történelmi helyzetről sem. A diktatórikus rendszerektől nyögő Európa 1945-ben a polgári demokrácia intézményrendszerébe vetett hittel készült megújulni.

Milyen üzenete lehet egy 60 évvel ezelőtti, polgári demokratikus elveken nyugvó önkormányzat képviselőinek a mához?
A hozzászólások alapján a válasz az alábbi gondolatokkal foglalható össze:
Az önkormányzatiságnak akkor van értelme, ha valódi, hús-vér problémák megoldására szerveződik. Sztehlo Gábor az otthon vezetésének mindennapi gondjait osztotta meg a gyerekekkel. Teljes felelősséggel vettek részt az életük megszervezésében, sokszor az ő leleményük, vállalkozó szellemük oldotta meg az alapvető ellátás, forrásteremtés gondjait. Tüzelő szerzés, fakivágás, élelmezés, beszerzés, iskolaépítés, út- és sportpályaépítés, valamint a szórakoztatás, versenyek, játékok szervezése volt feladatuk. Az önkormányzat önállóságot, önismeretet és ezzel önbizalmat adott tagjainak, olyan szabadságot, amely fegyelemmel, felelősséggel és bizalommal párosult. Megélhették a felnőttekkel az egyenrangúságot, a saját hasznosságukba vetett hitet.

Gapo polgárok
A munkavégzés kötelezettsége mindenkire kiterjedt, felelősséget és lehetőséget adott egyszerre. Pontos nyilvántartást – az állampolgársági könyvben- vezettek, amellyel javakhoz, pénzhez (Gapo dollárhoz) juthattak a polgárok.
A működés kereteit is ki kellett alakítani. A lakóhelyekre, szobákra, házakra szerveződő elöljáróságok, a választott kormány, az Alkotmány, Büntetőtörvénykönyv, néptribuni (ma ombudsmani) rendszer beleszólást, védelmet, demokratikus jogokat és kötelességeket fogalmazott meg. A viták, - amelyek természetesen voltak -, az igazság összetett voltát világították meg, soha nem egymás megsemmisítésére irányultak.
Valódi tolerenaciát és szolidaritást élhettek meg a Gaudiopolis lakói, biztonságot és szeretetet, ami nélkül nem lehet egészségesen fejlődni.

Valamennyi "Gapo polgár" hozzászóló elmondta, hogy a közösségért érzett felelősséget vitte magával Gaudiopolisból, azt az élményt, hogy van értelme dolgozni, közösségért felelősséget, munkát vállalni.

Ózi kamaszparlament
A napjainkban működő ózdi kamaszparlament a munkanélküliség sújtotta térségben alakult meg, nehéz körülmények között, a felnőtt generáció legnagyobb elkeseredettsége idején szerveződött és e nehéz körülmények között mert a jövőről álmodni. Vezetői is a legfontosabb problémák megoldására vállalkoztak. A jövő motorjaként az uniós csatlakozásról szóló tájékoztatásában, a környezetvédelemben, a szabadidő eltöltésében és a hagyományőrzésben vállalnak úttörő szerepet.

Bordány ifjúsági önkormányzata
A Szeged közeli Bordány ifjúsági önkormányzata is a legégetőbb helyi problémák megoldásában vállal kezdeményező szerepet. A falu fiatalokat megtartó képessége érdekében a modern technikát (Internet) mozgósítják, a sport és kulturális rendezvényekkel, újságszervezéssel és szerkesztéssel mutatnak jó példát. Választási rendszerükkel a 12-25 éveseket mozgósítják. Érdekes, hogy ők is kitalálták a munkával szerezhető belső pénzt, a bordányi koronát.
Az Orosházi ifjúsági önkormányzat képviselői is hasonló sikerekről számoltak be. Érdemes kiemelni, hogy nem iskolára, hanem lakóközösségre szerveződve, "civil" kezdeményezésre működnek e fiatal demokraták.

Mindhárom önkormányzat jelenlevő képviselői meghatódva hallgatták az "öregek" beszámolóit. A bordányiak meghívásukkal is jelezték, szeretnék folytatni a beszélgetést, megerősítette őket munkájukban az idősebb generáció tapasztalata, hite a demokráciában.
Mindezek alapján az összes gondja, terhe, nehézsége ellenére azt gondolom egyértelmű a válasz a feltett kérdésre: tanulható és tanulandó a demokrácia. Meg kell élni, gyakorolni és a jó példát meg kell mutatni, mert erősít egyént, közösséget egyaránt, és talán hitet is ad ebben az elvadultan politizáló világunkban.
Köszönet a szervezésért!

Merényi Zsuzsanna
A Sztehlo Gábor Gyermek és Ifjúságsegítő Alapítvány kuratóriumi elnöke


Az újhullámos kávé és a tökéletes croissant édes házassága június 28-tól a Nagymező utcában
Blog írások
Már több, mint egy hónapja nyitott a Bloom Coffee, mely nem feltétlen a könnyű
megtalálhatóságáról, méginkább a finom süteményeiről, ízléses interiőrjéről és kávéitalairól
ragadhatja meg a kávészeretők figyelmét.
Café Budapest
Habár sokáig csak vendégkávé volt itthon a Per Nordby, addig a By Beansben nyitása óta már állandó az őrlőben. A kávépörkölő tulajdonosa nem először járt Magyarországon, azonban most nem üres kézzel érkezett.
Koffein