Brazília

A világ legnagyobb kávétermelője, a világ éves kávétermésének több mint egyharmada innen származik. Ha azt mondjuk, "brazil kávé", az olyan, mintha azt mondadanánk: "kínai tea". A kávéültetvények, fajták és minőségek sokasága miatt olyan összetett a termelési struktúra, hogy nagyon nehéz közös jellemzőkről beszélni.

Túlnyomó többségben arabikát termesztenek, de megtalálhatóak a robuszta fajták is.
4 különböző módon dolgozhatják fel a kávégyümölcsöt; létezik központosított válogatási-minősítési rendszer, de megjelentek a nevesített termőhelyek, dűlőszelektált kávék is.

Szinte minden kávéban, a gyengébb minőségű bolti kávéktól a kifinomult eszpresszó-keverékekig megtalálható valamilyen százalékban és minőségben a brazil kávé. Brazília annyira kötődik és köthető a kávéhoz, hogy sokan azt hiszik, innen származik, pedig csak az 1700-as évek elején került át Francia Guyanáról az első kávécserje az országba.
A kávé terjedése attól kezdve megállíthatatlan. Kezdetben a könnyebben megközelíthető, déli, tengerpart közeli területeken indult meg a termelés. Ahogy kiismerték a növény tulajdonságait, fokozatosan húzódtak északra, az egyenlítő közelébe az ültetvények. Ott ugyanis jóval kisebb az aszály vagy a fagy esélye. Ennek ellenére egy országos fagy Brazíliában az egész kávés világpiacra kihat, a csökkenő brazil kivitel meredeken emeli minden kávé árát.

Egy bizonyos, a brazil kávéról nem állíthatjuk – mint közép-amerikai vagy kelet-afrikai versenytársairól szokták – hogy magashegyi lenne.
A jellemző művelési magasság 600-1200 méter között mozog, ami jelentősen elmarad a többiektől. Ennek köszönhető a brazil kávék talán egyetlen közös tulajdonsága, a viszonylagosan alacsony savasság. Ez a tulajdonság jó esetben kerek, édes, lágy, ugyanakkor kifinomult ízérzetben jelenik meg.

Az utóbbi időkig a brazil termelési viszonyokat erősen leszabályozta a kormány. Ennek köszönhetően a hagyományos értelemben vett brazil kávé nem fajtakávé, hanem válogatott keverék. A Santos 1 és Santos 2 minősítés (a 2-es a jobb) kereskedelmi jelzések. A név a híres brazil kikötővárostól ered, ahol a szállítmányokat behajózzák. Az így meghatározott kávé különböző termelők tételeiből áll össze, minőség szerint válogatott és csoportosított.
Az alapanyagot általában száraz eljárással dolgozzák fel – melynek során a leszedett gyümölcsben szárítják a magokat – a gyümölcs édességét így mentik át a szemekbe. Az így kezelt kávék esetében előfordulhat (gyakran tudatosan idézik elő a folyamatot), hogy szárítás közben a gyümölcs elkezd rothadni és akár mikroorganizmusok támadhatják meg. Előbbi esetben a mag is átveszi a romlott ízt, utóbbiban erős, gyógyszeres íz jelenik meg. Ezeket a gyógyszeres, leginkább jódhoz hasonlítható ízérzeteket a nyugati vásárlók általában kerülik, de a közel-keleti (a török-arab kávé alapja ma már brazil kávé) és kelet-európai fogyasztók nagy része kifejezetten keresi és értékeli a kávéban.

Az ország híres termőterületei – termelő farmjai

Kisebb termelők:
Lagoa, Lambari, Fortaleza, Vereda, Vista Alegre

A piac felszabadítása (1990) óta megjelenő farmok is gyakran használják a száraz (más néven természetes) eljárást, de náluk már megjelennek más feldolgozási módok is.