1.2.1. A kávé elnevezése

A kávé szót a világ minden táján, minden nép hasonlóan ejti: kávé, caffe, kava, coffee, Kaffee, cafe, kafe és így tovább. A szónak az arab nyelvben vannak gyökerei, eredete azonban bizonytalan. Több etimológiai magyarázat is létezik. A Kávéházak.hu most összeszedte ezeket.


Az első magyarázat szerint, a qava (quahva) arab szó tövének jelentése: valakinek valamire vonatkozó vágyát csökkenteni, semmissé tenni. Egy korabeli arab szótáríró szerint a bort azért illették a qava, v. quahva szóval, mert csökkente az éhségérzetet, "étel iránti vágyat". Ezt a gondolatmenetet a kávéra alkalmazva: a kávé csökkenti az álmosságérzetet, az "alvás iránti vágyat".

Lehetséges azonban az is, hogy a kávét először Etiópia Kaffa tartományáról nevezték el, majd hasonló hangzása miatt az egyébként a korábban borra alkalmazott qava, v. quahva kifejezésre cserélték a nevét.

A harmadik etimológiai magyarázat szerint eredhetett a quvva (quwwa), erőt, hatalmat jelentő szóból, ami a kávé serkentő hatására utalhatott. Ez a legkevésbé valószínű.

A korabeli írásokból az alábbi általános szabályszerűségeket szűrhetjük le:

  • A quahva szót általánosan használták a kávé gyümölcséből készült italra.
  • A gyümölcsöt magát bunnnak, míg a gyümölcs két felhasznált részét, a magot és a maghéjat/gyümölcshúst mint bunn, illetve qishr említik.
  • A quahva szót néha más formában olvashatjuk annak megfelelően, hogy a gyümölcsnek mely részeiből készült az ital, a gyümölcshúsból, a magból, vagy a kettő kombinációjából.

    Kapcsolódó egyébb cikkek:
    Interú a Zrínyivel
    Cophe Haz, Kafe Haz, Cofi Haz, Kofi Haz, kofi Haz, Cophi Haz, Kofi Ház?

    Főmenü:

  • 1.2.2. A kávé eredete
  • 1.2.3. Szufik
  • 1.2.4. Törökország

  • 1.2.2. A kávé eredete cikk borítóképe
    1.2.2. A kávé eredete

    A kávécserje valószínűleg Afrikában őshonos. Minden valószínűség szerint a kávé fogyasztásának szokása is Etiópiából került át Jemenbe a 15.sz. folyamán. Ám a kávé növény ekkor már honos volt az Arab-félszigeten, vadon termett.

    1.2.3. Szufi szerzetesek cikk borítóképe
    1.2.3. Szufi szerzetesek

    Mondja ki velünk: Abd al-Quadir al-Jaziri. Ha sikerült, elmondjuk, hogy ő egy fóliánsában említ valami Dhabhani nevű, szufi, sejk, imám, és mufti címekkel bíró férfit, aki Etiópiában járván találkozott a kávégyümölcs fogyasztásának szokásával, majd Adenbe való visszatérte után, mikor megbetegedett, a kávét immár mint italt, orvosságként fogyasztotta, és jobban lett tőle.

    1.2.4. Török idők cikk borítóképe
    1.2.4. Török idők

    Az Ottomán birodalom terjeszkedésével a törökök is megismerkedtek az addigra az arab világban már elterjedt kávézás szokásával. A kávéházi kávézás elterjedésében nagy szerepet játszott, hogy korábban az arab társadalomban nem voltak találkozást segítő intézmények.

    Kávéházi akadémia

    Az espresso titkai cikk borítóképe
    Az espresso titkai

    Ha valódi olasz espresso készítésébe fogunk, érdemes betartani egy-két jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb szabályt, különösen, ha olasz vendégeink vannak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok az apró fortélyok, amiktől igazán fenséges az olasz espresso, és amik betartásával bárki autentikus végeredményt érhet el. (x)

    7.3.2 A hagyományos kávégépek

    A krémkávé előállítására alkalmas kávégépek az 1938-as feltalálás óta jelentős fejlődésen mentek át. Az 1960-as évekig a rugós csaptelepes, ún. pisztonos kávégépek működtek világszerte. Ebben az időben kávé készítésekor az átpréseléshez szükséges nyomást még emberi erővel állították elő.