Az Ottomán birodalom terjeszkedésével a törökök is megismerkedtek az addigra az arab világban már elterjedt kávézás szokásával. A kávéházi kávézás elterjedésében nagy szerepet játszott, hogy korábban az arab társadalomban nem voltak találkozást segítő intézmények.
Konstantinápolyban 1554-ben nyitottak meg az első kávéházak. Itt fejlődött ki először a városi kávézásnak az a három szintje, ami a mai napig is kultúrától függetlenül jellemző a világ minden táján. Az első a vásári kávésbódé. A kész italt vagy helyben itták meg, vagy egy szolga vitte el a vásárlónak. A második típusban a környékbeliek gyűltek össze. Amolyan törzsvendégek kávézója volt. A harmadik pedig a nagyobb vonzáskörzetű, gazdag kialakítású, szélesebb vendégkörű kávéház.
A kávéház ekkor mint társadalmi intézmény volt jelen. Minden társadalmi osztály a saját kávéházában gyűlt össze. Az üzletek nagy tudású történetmondókat alkalmaztak, akik a vendégekkel történelmi, művészeti, jogi témákban beszélgetett. Már akkor is gondosan ügyeltek arra, hogy a politikai témákat kerüljék.
A vendégek törökösen ültek akár több százan is egyszerre – ahol volt erre hely – a kávéházak párnáin. A fogyasztó vendégek az időt játékokkal, beszélgetéssel, zenehallgatással múlatták. A szufik vallásos szertartásokhoz kötődő kávézásai után, a török kávéházakban vált a kávé a mindennapok világi italává.
További Kávéházak akadémia cikkek
café lungo - hosszú kávé
2023.03.29.
A víz világnapja (03.22.)
2023.03.22.
Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke
2020.03.20.
Tejet a kávéba. Na de milyet?
2020.02.08.
