1.3. Európa

A kávé története A kávé Európába érkezésekor már megindult a városiasodás és a polgárosodás folyamata. Az egyre nagyobb teret nyerő polgári életvitel megváltoztatta az étkezési szokásokat is. Az addig általános napi két meleg étkezés elé, ami a paraszti életforma velejárója volt, bekerült a reggeli.

A korai ebéd és vacsora a polgári életforma kötött munkaideje miatt későbbre tolódott, ugyanakkor a paraszti életformával ellentétben nem voltak reggeli háztáji teendők. Így ébredés után volt ideje és egyértelműen szüksége is volt egy reggeli étkezés beiktatására.

Ezt az átalakulást gyorsította a forralva készített, serkentő italok, a kávé és a tea megjelenése, melyek alternatívát jelentettek a rossz minőségű víz, a bódító hatású sör és bor fogyasztására. A józanságot és precizitást igénylő városi foglalkozásokhoz jobban illettek ezek az italok. A kávés vendéglátóhelyek legfontosabb kínálati elemei mind a mai napig a reggeli, délelőtti étkezésekhez kapcsolódnak.

De nem csak az életritmus változott meg. A piac diktálta szemléletmód a hatékonyságot és a gyorsaságot helyezte a középpontba. Az ebből fakadó nagyobb térbeli és társadalmi mobilitás iránti szükséglet kielégítői lettek a kávéházak. A városi ember domináns szükséglete: a sikerélmény. A kávéház, mint otthonos és közéleti tér, kényelmi és információs szolgáltatásokat nyújtva segítette vendégeit. A megfelelően kialakított szolgáltatásrendszer ma megkerülhetetlen eleme a kávéházi választéknak és alapfeltétele a hatékony üzletmenetnek.

További almenük:

1.3.1. Velenceiek
1.3.2. Hollandok és franciák
1.3.3. Törökök

A városok infrastrukturális fejlődése (világítás, úthálózat, víz- és csatornahálózat, közbiztonság) megteremtette a lehetőséget az ébrenléti időszak évszaktól és időjárástól független kiterjesztésére. A munka végeztével a megnövekedett időben, szabadidőben lehetőség adódott társas időtöltésre. Az ehhez szükséges energiát süteményekből, a frissességet a serkentő italokból nyerték. Az ilyen fogyasztások általában a kávés helyekhez kötődtek. Az uzsonna, mint kiegészítő étkezés és társasági esemény, jellemző kávéházi fogyasztási forma.

Az európai kereskedő- és nagyvárosok első kávéházai a 17. sz. közepétől a 18. sz. első negyedéig tartó időszakban nyílnak. Kezdetben a törökös főzési mód jellemző. Az italt először Bécsben szűrték le, és itt fogyasztották először tejjel. A franciák kezdték cukorral inni. Az új termék elterjedését, népszerűvé válását támogatta a kávé bibliai és antik gyökereinek keresése és a kávé eredetéről szőtt féltudományos feltételezések.

Főmenü: