1.4. A kávé elterjedése

A kávé története A forró italt az 1410-es évektől fogyasztották az Adeni-öböl, illetve a Vörös-tenger túlsó partján, Adenben, Mekkában és Kairóban. A kávéivás szokása a XVI. század végére az egész arab világban elterjedt, bár csak a felső társadalmi rétegek engedhették meg maguknak, hiszen a kávé még ritka és igen drága élvezeti cikk volt ekkor.


Konstantinápolyban már az 1550-es években szokássá vált a kávéivás. A kávéházak működését, összeesküvésektől félve Szulejmán szultán 1542-től többször igyekezett korlátozni. A tilalmak azonban nem voltak hosszú életűek, és a török birodalom 1730-ban állami monopóliummá tette a kávé árusítását.

A 16-17. században a hajós népek kereskedői a cukor, dohány, kakaó, fűszerek mellet, a kávét is egyre nagyobb tételben szállították. Örmény és görög kereskedők szállították a kávét Velencén keresztül Olaszországba. Franciaországba a Napkirály idején a török követ, Szolimán aga vitte, és fogyasztása hamar kedveltté vált.

A tengeri kereskedelem központja egy idő után Amsterdamba került, így az 1600-es évektől északnyugatról délkelet felé is terjedt a kávéivás szokása. Észak-és Nyugat Európában előbb az otthoni fogyasztás volt a jellemző, főleg a gazdagabb családoknál. Az arab, balkáni, dél-francia területeken a főleg szegényebb néprétegek látogatta kávéházak terjedtek el.

1650 után egymás után nyíltak meg kávéházak Európa nagyobb városaiban. Magyarországon feltehetőleg a törökök 150 éves uralma alatt ismerték meg a kávét. A kávé szót Zrínyi Miklós írja le először a Szigeti Veszedelem 3. énekében:

"Egymás közt sok dologról beszélgetének.
Káuét kicsin finchából hörpölgetének…"


Nagyobb mértékben való fogyasztása azonban csak Buda visszafoglalása után terjedt el. Az első kávéházak a XVIII. század első felében nyíltak meg.

További almenük:

1.4.1. kronológia
1.4.2. A robuszta felfedezése
1.4.3. Robusta terjedése
1.4.4. Brazilia

Főmenü:

  • 1.1 Legendák
  • 1.2 Kávé - a muszlim világ itala
  • 1.3 Európa
  • 1.5 Kávéháztörténet

    A cikket a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum munkatársa, Perényi Ágnes írta.

    A Múzeum budai várnegyedben, az egykori Fortuna fogadó patinás épületében működik alapítása, 1966 óta. Gyűjti, tudományosan feldolgozza és bemutatja a hazai kereskedelem, vendéglátás és az idegenforgalom történeti emlékeit. Őrzi és ápolja hagyományait, gyűjtőköre országos. Fontos feladata a szakmai műemlékvédelem. Szakkönyvtára az ismeretszerzés szolgálatában áll.

    Jelenleg megtekinthet kiállítások:

  • A magyar kereskedelem a XX. század első felében
    (2004-01-01 - 2005-12-31)
  • Vendégváró Budapest
    (2004-01-01 - 2005-12-31)

    Cím: Budapest I. Fortuna u. 4.

  • H i r d e t é s

    x-presso

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    Te, vajon helyesen iszod az espresso-t? cikk borítóképe
    Te, vajon helyesen iszod az espresso-t?

    Az első, reggeli ébresztő kávénkat leszámítva, ma az espresso-t, vagy még inkább a ristretto-t elsősorban gasztronómiai értékéért szeretjük. Sokan mégsem ismerik, hogy miként fogyasszák helyesen, hogy a legjobb élményben legyen részük.

    Az espresso titkai cikk borítóképe
    Az espresso titkai

    Ha valódi olasz espresso készítésébe fogunk, érdemes betartani egy-két jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb szabályt, különösen, ha olasz vendégeink vannak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok az apró fortélyok, amiktől igazán fenséges az olasz espresso, és amik betartásával bárki autentikus végeredményt érhet el. (x)

    H i r d e t é s