1.5. Kávéháztörténet

A kávé története Konstantinápolyban 1554-ben nyitottak meg az első kávéházak. Itt fejlődött ki először a városi kávézásnak az a három szintje, ami mind a mai napig kultúrától függetlenül mindenhol megtalálható.


Az első a vásári kávésbódé. A kész italt vagy helyben itták meg, vagy egy szolga vitte el a vásárlónak. A második típusban a környékbeliek gyűltek össze, ez amolyan törzsvendégek kávézója volt. A harmadik pedig a nagyobb vonzáskörzetű, gazdag kialakítású, szélesebb vendégkörű kávéház.

Európába először az 1600-as években, a Velencei Köztársaság révén, a Közel-Keletről érkeztek babkávé szállítmányok. 1645-ben nyílt meg az első olasz kávéház. Ekkor leggyakrabban még mozgó árusoktól lehetett vásárolni a kávét

Marseilles kikötőjébe az első kávészállítmány 1644-ben érkezett. A város első kávéháza 1671-ben nyílt meg. Két évvel korábban pedig Párizsban a török követ kávét ajándékoz a Napkirálynak. Az arisztokrácia hamar rászokik az új italra: francia kastélyokban ez időben gyakran rendeznek kávédélutánokat.

Oxfordba elsőként 1637-ben, egy török vitt kávét. A kávézás szokása hamar kedveltté vált a tanárok és a diákok körében. Ők alakították ki az Oxford Cafe Clubot. Az első kávéházat, az Angel-t, egy Jákob nevű zsidó alapította. Londonban 1652-ben egy görög alapította az első kávézót. A kávéházak itt hamar elterjedtek, népszerűvé váltak. Kávéházakban születtek az első biztosítótársaságok és a tőzsde.

A bécsi kávéházakban jelentek meg először a márványasztalok, tonettszékek, fa újságtartók, az akkori modern kávéház elengedhetetlen alkatrészei. Ezeket az újításokat később fokozatosan átvették a világ minden táján.

Az espresso technológia megjelenése után új korszak kezdődött Olaszország és a világ kávékultúrájában. Kis kávébárok, eszpresszók nyíltak nagyon nagy számban kiszorítva a kisebb, gyengébb kávéházakat. A nagynevű, patinás kávéházak ezeket a változásokat átvészelték.

További almenük:

1.5.1 Bécsi kávéházak
1.5.2 Olaszország kávéházai
1.5.3 Francia kávéházak
1.5.4 Nagy Britannia
1.5.5 Magyar kávéháztörténet

Főmenü:

  • 1.1 Legendák
  • 1.2 Kávé - a muszlim világ itala
  • 1.3 Európa
  • 1.4 A kávé elterjedése

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s