1.5.2. Itália kávéházai

Itália első kávéházai Velencében nyíltak. Az 1600-as években Európába először a Velencei Köztársaság révén érkeztek babkávé szállítmányok a Közel-Keletről. 1645-ben nyílt meg az első olasz kávéház. Ekkor leggyakrabban még mozgó árusoktól lehetett vásárolni a kávét.


Ekkoriban kerültek a gyarmatokról Európába a kakaó, a citrusfélék, az addig ismeretlen fűszerek. Az olasz kávéházakban a kávé mellett nagy szerepe volt az ezekből készített új italoknak: forró csokoládé, limonádé, narancsszörp.

1720-ban nyílik meg a Café Florian a Szent Márk téren. Árkádos kialakítása példaként szolgált sok későbbi kávéház kialakításakor. Ebbe a kávéházba engedtek be elsőként nőket is.

Rómában nyílt meg a Itália talán legismertebb kávéháza a Café Greco 1760-ban, mely azóta is folyamatosan üzemel. Az évszázadok folyamán megfordult itt Liszt Ferenc, Goethe, Gogol, Twain, Rossini, Wagner, Berlioz, Mendelessohn, Bizet, Byron…

A Porta del Popolo felől érkező zarándokok és utazók áradata mind elhaladt a Greco mellett, ennek is köszönheti világhírű ismertségét.

A budapesti Centrál fénykorábban az Antico Cafe Greco testvérkávéháza volt. Az olaszok nagy szeretettel fogadták a magyar cigányzenekarokat.

Az espresso technológia megjelenése után új korszak kezdődött Olaszország és a világ kávékultúrájában. Kis kávébárok, eszpresszók nyíltak nagyon nagy számban kiszorítva a kisebb, gyengébb kávéházakat. A nagynevű, patinás kávéházak ezeket a változásokat átvészelték.

A leghíresebb kávéházak tehát:

Róma – Greco és Aragno
Nápoly – Gambrinus
Firenze – Giube Rosse és Gilli
Velence – Florian és Quadri
Padova – Pedrocchi
Trieszt – Tomasco és San Marco
Torino – Il Piatti, Il San Carlo, Il Fiorio, Il Milano

Főmenü:

  • 1.5.1 Bécsi kávéházak
  • 1.5.3 Francia kávéházak
  • 1.5.4 Nagy Britannia
  • 1.5.5 Magyar kávéháztörténet

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s