1.5.4. Nagy Britannia

Kávé akadémia Elsőként 1637-ben egy török vitt kávét Oxfordba és a kávézás szokását hamar kedveltté tette a tanárok és a diákok körében. Ők alakították ki az Oxford Cafe Clubot. Az első kávéházat, az Angel-t, egy Jákob nevű zsidó alapította.


Londonban 1652-ben egy görög alapította az első kávézót és a városban a kávéházak hamar elterjedtek, népszerűvé váltak. Itt születtek az első biztosítótársaságok, valamint a tőzsde.

A kávéházakban egy penny belépőt szedtek, ezért a csekély összegért az ember művészek, költők, politikusok, gondolkodók társaságát élvezhette. Ezért hívták a kávéházat "filléres egyetem", angolul "penny university"-nek.

A kávéházak virágzásának az vetett véget, hogy II. Károly bezáratta a kávéházakat. Ez a tiltás csak rövid ideig tartott, mint minden országban, itt is kibontakozott a kávé támogatóinak és ellenzőinek a harca. Angliában a sörgyártók féltek az új versenytárstól. Az 1700-as évek elején a kávéházakban is elkezdtek alkoholt árusítani, az alacsonyabb néprétegek ekkor váltak a helyek rendszeres látogatóivá. A főúri közösség pedig ekkortájt vonult vissza zártkörű klubjaiba.

Ezzel párhuzamosan a Brit Kelet Indiai Társaság kávékereskedelmi tevékenységét teakereskedelemre váltotta. A kávékultúra Angliában csak a 20. század második felében, a kávébárok és az espresso korában kapott újra erőre.

Főmenü:

  • 1.5.1 Bécsi kávéházak
  • 1.5.2 Olaszország kávéházai
  • 1.5.3 Francia kávéházak
  • 1.5.5 Magyar kávéháztörténet

  • H i r d e t é s

    1.5.5. Magyar kávétörténet cikk borítóképe
    1.5.5. Magyar kávétörténet

    A magyarországi kávékultúra három forrásból merít. A török uralom alatt már jelen volt, de nem volt meghatározó a kávéfogyasztás. Igazából csak az ugyanezt a kávéiskolát közvetítő kereskedő népek (örmények, rácok, görögök, zsidók) ténykedésének volt valós hatása.

    2. Kávé és kultúra cikk borítóképe
    2. Kávé és kultúra

    A kávé a legerősebb kapocs az egyenlítő menti, gyakran harmadik világbeli államok és a gazdag északi félteke között. A legerősebb, hiszen egyszerre jelentős gazdasági, politikai és társadalmi kapocs. A legerősebb, hiszen a kávé a világ legnépszerűbb itala (az ivóvíz után), és a legelfogadottabb hatóanyag tartalmú szer.

    2.1. Kávé – a Világ itala cikk borítóképe
    2.1. Kávé – a Világ itala

    Elképzelhető, hogy mennyire befolyásolná az egész világunk "működését", ha a kávé serkentő hatása nem érvényesülne nap mint nap százmilliók szervezetében.

    Kávéházi akadémia

    Az espresso titkai cikk borítóképe
    Az espresso titkai

    Ha valódi olasz espresso készítésébe fogunk, érdemes betartani egy-két jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb szabályt, különösen, ha olasz vendégeink vannak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok az apró fortélyok, amiktől igazán fenséges az olasz espresso, és amik betartásával bárki autentikus végeredményt érhet el. (x)

    3.1 Kávé és mezőgazdaság cikk borítóképe
    3.1 Kávé és mezőgazdaság

    A kávé élőhelye és termőhelye a ráktérítő és a baktérítő között van. Megtalálható Európa kivételével a világ minden lakott kontinensén, a trópusi országokban.

    7.1. Az espresso mint zöldkávé

    Az 1800-as évek végén, a Nílus expedícióban részt vevők fedezték fel az arabicánál jóval nagyobb tűrőképességű robusta kávéfajt, az Egyenlítő mentén. Mindaddig a kávét az arabica kávéfaj jelentette. Innentől megkezdődött a verseny az ellenállóbb, nagyobb hozamú és koffeintartalmú robusta és a sokkal magasabb érzékszervi minőségű arabica között. A versenyben máig a fogyasztó országok ízlésvilága a meghatározó.

    H i r d e t é s