1.5.4. Nagy Britannia

Kávé akadémia Elsőként 1637-ben egy török vitt kávét Oxfordba és a kávézás szokását hamar kedveltté tette a tanárok és a diákok körében. Ők alakították ki az Oxford Cafe Clubot. Az első kávéházat, az Angel-t, egy Jákob nevű zsidó alapította.


Londonban 1652-ben egy görög alapította az első kávézót és a városban a kávéházak hamar elterjedtek, népszerűvé váltak. Itt születtek az első biztosítótársaságok, valamint a tőzsde.

A kávéházakban egy penny belépőt szedtek, ezért a csekély összegért az ember művészek, költők, politikusok, gondolkodók társaságát élvezhette. Ezért hívták a kávéházat "filléres egyetem", angolul "penny university"-nek.

A kávéházak virágzásának az vetett véget, hogy II. Károly bezáratta a kávéházakat. Ez a tiltás csak rövid ideig tartott, mint minden országban, itt is kibontakozott a kávé támogatóinak és ellenzőinek a harca. Angliában a sörgyártók féltek az új versenytárstól. Az 1700-as évek elején a kávéházakban is elkezdtek alkoholt árusítani, az alacsonyabb néprétegek ekkor váltak a helyek rendszeres látogatóivá. A főúri közösség pedig ekkortájt vonult vissza zártkörű klubjaiba.

Ezzel párhuzamosan a Brit Kelet Indiai Társaság kávékereskedelmi tevékenységét teakereskedelemre váltotta. A kávékultúra Angliában csak a 20. század második felében, a kávébárok és az espresso korában kapott újra erőre.

Főmenü:

  • 1.5.1 Bécsi kávéházak
  • 1.5.2 Olaszország kávéházai
  • 1.5.3 Francia kávéházak
  • 1.5.5 Magyar kávéháztörténet

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s