1.5.5. Magyar kávétörténet

A magyarországi kávékultúra három forrásból merít. A török uralom alatt már jelen volt, de nem volt meghatározó a kávéfogyasztás. Igazából csak az ugyanezt a kávéiskolát közvetítő kereskedő népek (örmények, rácok, görögök, zsidók) ténykedésének volt valós hatása.

A bécsi iskola elterjedésének egyrészt a birodalmi központ kulturális kisugárzása volt az oka, másrészt az, hogy Bécs kapcsolódási pontot jelentett Nyugat-Európa irányába. Az olasz kávékultúra az 1930-as években, az eszpresszó kávégépekkel együtt érkezett Magyarországra. A legújabb technológia a megváltozott életvitelnek megfelelő üzlettípust hozott magával.

Az első három pesti kávéház mintha ezt a fent említett három forrást jelenítené meg egy történelmi pillanatban. Az első név szerint is ismert kávéfőző egy bizonyos Kávéfőző Balázs. Bizonyára nem ő volt a legelső és nem is az egyetlen. Bevilaqua Borsody Béla az európai kávéházakat ezidőtájt három típusba sorolja:

"A török a kávéhoz a dohány és a kábítószerek élvezetét kapcsolja, vagyis egyben >>pipásház<<, az olasz típust különféle szerencsejátékok jelenléte fémjelezi, ez a >>játékosház<<; a német típus pedig békés kvaterkázásra, újságolvasásra ad lehetőséget: >>beszélgetőház<<.

Úgy tűnik, a kultúrák kereszteződésében lévő Magyarországon kezdettől fogva mindhárom funkció ötvöződött – ha véletlen is, de jellemző, hogy az első pesti kávésgilde három tagja épp a szerb Cavesieder Blasius, az olasz Francesco Bellieno és a német Johann Starkh volt." Ez az ötvözet határozta meg a modern kávéház szolgáltatásainak alapját is.

A korabeli Pest határában évente négy vásárt tartottak. Ezáltal szerzett Pest meghatározó gazdasági és kulturális szerepet és indult dinamikus fejlődésnek. A vásárterületek vonzáskörzetében alakultak ki a már meglévő fogadókból az első kávéházak.

Az elsőt Kávéfőző Balázs nevéhez kötjük 1714-es alapítási dátummal. A kávéház intézménye egyre népszerűbbé válik a 18. század folyamán de a sokasodásnak gátat szab a kávésjog rendszere, melynek eltörlése után gombamód nyílnak a kávéházak.

Ez vezet az 1900-as századforduló virágzó kávéházi életéhez. Budapest kiérdemli a kávéházak városa címet a közel ezer kávé üzletével (kb. 590 kávéház, és 400 kávémérés).

A kávéházak világában a 30-as években új jövevény az eszpresszó. Ez az üzlettípus a szocializmus évei alatt, ha lefokozott állapotban is, de valamit át tud menteni a kávés vendéglátás otthonosságot, közéletet, összefoglalva városi élet- és alkotóteret adó funkciójából.

Főmenü: