2.3. A kávé fogyasztása

Kultúra és kávé A kávé hatóanyag tartalmú ital. Ezt mindig észben kell tartanunk, eszerint kell fogyasztanunk. Mindennapjainkhoz a szükséges energiát és építőanyagokat a szénhidrátokat, fehérjéket, és zsiradékokat tartalmazó tápanyagokból szerezzük. A kávé főzetében ezek rendkívül kis mennyiségben vannak jelen. A kávé 99%-a ugyanis víz.


Mi mégis a maradék egy százalék miatt, ezen belül is hatóanyag tartalma, a koffein miatt fogyasztjuk. Mint minden hatóanyag tartalmú szer fogyasztása, a kávé is rejt veszélyeket, de kínál lehetőségeket is.

A legnagyobb veszély az, ha az ember nem tudja, hogy a kávé mire való. A leggyakoribb tévedés a kávét az élelmiszereket helyettesítő energiaforrásként használni. Ez olyan, mintha a kocsi tankjába benzin helyett kenőolajat töltenénk, vagy ha a háziasszony finoman fűszerezett sült hús helyett magát a majorannát és a borsot szolgálná fel főételnek. A kávé nem a testet építi, táplálja, hanem a működését serkenti, teszi hatékonyabbá.

A másik gyakori hiba, az, amikor a kávéból feleslegesen sokat fogyasztunk. Ekkor a kávé hatóanyaga már nem serkent, hanem megterheli a szervezetet. A máj már nem képes a felesleges koffeint feldolgozni, így az mérgezési tüneteket okoz. Enyhébb esetben heves szívdobogás, rosszullét, verejtékezés, legsúlyosabb esetben ájulás is történhet.

A harmadik veszélyforrás, az, amikor magunkat nem tiszteljük annyira, hogy megadjuk a kávézásnak a megfelelő időpontot és élethelyzetet. A rossz kávézási szokások, mint az éhgyomorra történő reggeli kávéivás, hosszabb távon keményen megbosszulják magukat. Okozhatnak gyomorfekélyt, érrendszeri megbetegedéseket is.

A kávéfogyasztás kínálta lehetőség tehát akkor aknázható ki, ha a hatóanyagot megfelelő mennyiségben, tudatosan, a megfelelő időpontokban vesszük magunkhoz. A kávé adta lehetőség pedig óriási, nem véletlenül él vele több milliárd ember.

A kávéélmény teljes átélése erőteljes serkentő hatással van ránk. Ezt a kávéélményt megélhetjük otthon, munkahelyünkön, de teljességében csak kávézókban, kávéházakban tapasztalhatjuk meg. Ezeken a helyeken a kávét fogyasztó emberek sajátos, gyakran társas alkotó tevékenységet végeznek. A kávéházi találkozások során a vendégek egymásra is hatással vannak, pont olyan serkentő módon, ahogy őrájuk a kávé.

Ez a társas kávéfogyasztási szokás más és más formában jelenik meg a meghatározó európai kávékultúrákban. Az olasz eszpresszó kultúra, a német kaffekuchen, a bécsi kávéházak, mind erre mutatnak nekünk példát.

További almenük:

2.3.1 Kávéélmény
2.3.2 Egészség
2.3.3 Kávékultúrák

Főmenü:

  • 2.1 Kávé és kultúra
  • 2.2. A kávé termesztés kultúrája
  • 2.4 Kávé és egészség

  • H i r d e t é s

    2.3.3 Kávékultúrák

    Az eszpresszó-kultúra mellett négy meghatározó kávékultúrát különböztetünk meg. Ezek közül a legősibb "eredeti" kultúra a muzulmán területeken alakult ki és jellemző ma is.

    2.3.3.1. A török-arab kávékultúra

    Kávé akadémia
    Mivel az iszlám követői számára tiltott az alkohol fogyasztása, serkentő hatású italként a kávé könnyen vált az "iszlám világ borává". Az arabok kávéitalának elterjesztésében mohamedán zarándokok, beduin kereskedők és a terjeszkedő török birodalom katonái játszottak nagy szerepet.

    2.3.3.2. Bécsi kávékultúra

    Az itt kialakult és máig töretlenül prosperáló kávévilág, az osztrák nép hagyományainak, habitusának megfelelően teljesen sajátos. Ausztria, és elsősorban fővárosa, Bécs hangulatában, életmódjában máig őrzi a Monarchia nyugodt, előkelő, konzervatív világát.

    Kávéházi akadémia

    Az espresso titkai cikk borítóképe
    Az espresso titkai

    Ha valódi olasz espresso készítésébe fogunk, érdemes betartani egy-két jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb szabályt, különösen, ha olasz vendégeink vannak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok az apró fortélyok, amiktől igazán fenséges az olasz espresso, és amik betartásával bárki autentikus végeredményt érhet el. (x)

    3.1 Kávé és mezőgazdaság cikk borítóképe
    3.1 Kávé és mezőgazdaság

    A kávé élőhelye és termőhelye a ráktérítő és a baktérítő között van. Megtalálható Európa kivételével a világ minden lakott kontinensén, a trópusi országokban.

    7.1. Az espresso mint zöldkávé

    Az 1800-as évek végén, a Nílus expedícióban részt vevők fedezték fel az arabicánál jóval nagyobb tűrőképességű robusta kávéfajt, az Egyenlítő mentén. Mindaddig a kávét az arabica kávéfaj jelentette. Innentől megkezdődött a verseny az ellenállóbb, nagyobb hozamú és koffeintartalmú robusta és a sokkal magasabb érzékszervi minőségű arabica között. A versenyben máig a fogyasztó országok ízlésvilága a meghatározó.

    H i r d e t é s