2.3.3 Kávékultúrák

Az eszpresszó-kultúra mellett négy meghatározó kávékultúrát különböztetünk meg. Ezek közül a legősibb "eredeti" kultúra a muzulmán területeken alakult ki és jellemző ma is.


  • Az arab-török kávézók a hagyományos társadalmak rendjét tükrözik – ezeken a helyeken csak férfiak találkoznak. Ugyanakkor a kávézás élményéhez és a kávés helyekhez kötődnek a nem hivatalos, informális összejövetelek, beszélgetések és tanácskozások, melyek ellen a feudális és vallási vezetők gyakran léptek fel szóban és tettben egyaránt.

  • A kávés vendéglátás olyan, mint a nép és a város, mely létrehozza. Bécs birodalmi főváros volt, ma elegáns és modern, de nem metropolisz, inkább egy nagyra nőtt kisváros. Egyszerre kisvárosi és birodalmi-fővárosi hangulatát jól mutatják az egyszerre cukrászda- és kávéház- szerepét is betöltő kávés üzletei.

  • Az angol ötórai teázás szokásához hasonlóan alakult ki a német kultúrkörben a "Kaffeekuchen"-nek nevezett délutáni uzsonna, mely az 1700-as években lassan intézménnyé vált. Németországtól Norvégiáig, sőt a Balti-államokig, a kávé nemcsak élénkítő (bár az álmosító skandináv éjszakák alatt az is), de forró, melegítő ital.

  • Itália mindig is kultúrákat integráló és civilizációteremtő ország volt (gondoljunk csak a Római Birodalomra). Ez a civilizáló erő hatott akkor is, mikor megpróbálták megalkotni Dél-Európa legjobb kávéitalát. A krémkávé készítés igazi olasz módszer. Nem főzi és nem is egyszerűen lúgozza az őrleményt, de nyomás segítségével valósággal kisajtolja a kávéból az aromaanyagokat. Ez a technológia csak itt, az olívaolaj-gyártás szívében születhetett meg.


  • A ’90-es évek elején, az Egyesült Államokban történt az a "kávérobbanás", melynek ereje a mai napig erősen érezhető a világ bármely pontján. A kávés vendéglátás rendszerének átformálásában jól felismerhető a sajátos amerikai jelleg. A nyugati part kávé-kiméréseinek minőségközpontúsága, a gyorséttermek sztenderdek szerinti működése és az olasz kávébárok hangulata találkozik az amerikai tipusú kávézóláncokban.

    További almenük:

    2.3.3.1. A török-arab kávékultúra
    2.3.3.2. Bécsi kávékultúra
    2.3.3.3. Olasz kávékultúra
    2.3.3.4. A német kávékultúra
    2.3.3.5. Az amerikai kávéiskola

    Főmenü:

  • 2.3.1 Kávéélmény
  • 2.3.2 Egészség

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s