2.3.3.2. Bécsi kávékultúra

Az itt kialakult és máig töretlenül prosperáló kávévilág, az osztrák nép hagyományainak, habitusának megfelelően teljesen sajátos. Ausztria, és elsősorban fővárosa, Bécs hangulatában, életmódjában máig őrzi a Monarchia nyugodt, előkelő, konzervatív világát.


A vendéglátás olyan, mint a nép és a város, mely létrehozza. Bécs birodalmi főváros volt, ma elegáns és modern, de nem metropolisz, inkább egy nagyra nőtt kisváros. Egyszerre kisvárosi és birodalmi-fővárosi hangulatát jól mutatják az egyszerre cukrászda- és kávéház- szerepét is betöltő kávés üzletei.

A nádcukornál jóval olcsóbb répacukor megjelenése tette lehetővé, hogy széles társadalmi rétegekhez is eljussanak a cukrászok készítményei. Ez robbanásszerű fejlődést hozott, kifejlődött a cukrász- és édesipar. Az olcsó cukor mellet a jó minőségű tej és tejtermékek alapozták meg a Monarchia cukrászatának fejlődését. Megjelentek a nagyközönség számára nyitott cukrászdák.

A kis pörkölők, kávéüzletek más és más néven árulták ugyanazt a kávét, illetve azonos elnevezés alatt más összetételt és készítési módot értettek. Ennek eredményeként Bécsben kevéssé standardizált, egységesített kávékészítési módok és kávé-elnevezések alakultak ki.

A kávékészítés és -felszolgálás kifinomult szertartása egyszerre barátságos, otthonos, ugyanakkor ünnepélyes, mint Bécs maga. A város egy talán kevésbé standardizálható, nehezebben szabályozható, de rendkívül emberi és élhető közép-európai kultúrkör központja.

Az eredeti osztrák kávék alapja a közepesre pörkölt kávéból készített kávéital. A kézi pörkölés idő- és emberigényes ceremóniája, a kávékészítés lassúbb, megfontoltabb módja, a kávék kikészítésének és felszolgálásának szertartásossága itt szétválaszthatatlan egységet alkotnak.

A bécsi pörköltségű kávék savanykásabb ízvilágát jól egészíti ki a tej vagy tejszín. Megfigyelhető, hogy az osztrák kávékban a tejszínnek, tejszínhabnak és az édesítő-anyagoknak igen nagy szerepe van. Ez is jelzi a cukrászipar erőteljes behatását.

Főmenü:

  • 2.3.3.1. A török-arab kávékultúra
  • 2.3.3.3. Olasz kávékultúra
  • 2.3.3.4. A német kávékultúra
  • 2.3.3.5. Az amerikai kávéiskola

  • H i r d e t é s

    x-presso

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    Te, vajon helyesen iszod az espresso-t? cikk borítóképe
    Te, vajon helyesen iszod az espresso-t?

    Az első, reggeli ébresztő kávénkat leszámítva, ma az espresso-t, vagy még inkább a ristretto-t elsősorban gasztronómiai értékéért szeretjük. Sokan mégsem ismerik, hogy miként fogyasszák helyesen, hogy a legjobb élményben legyen részük.

    H i r d e t é s