2.3.3.2. Bécsi kávékultúra

Az itt kialakult és máig töretlenül prosperáló kávévilág, az osztrák nép hagyományainak, habitusának megfelelően teljesen sajátos. Ausztria, és elsősorban fővárosa, Bécs hangulatában, életmódjában máig őrzi a Monarchia nyugodt, előkelő, konzervatív világát.

A vendéglátás olyan, mint a nép és a város, mely létrehozza. Bécs birodalmi főváros volt, ma elegáns és modern, de nem metropolisz, inkább egy nagyra nőtt kisváros. Egyszerre kisvárosi és birodalmi-fővárosi hangulatát jól mutatják az egyszerre cukrászda- és kávéház- szerepét is betöltő kávés üzletei.

A nádcukornál jóval olcsóbb répacukor megjelenése tette lehetővé, hogy széles társadalmi rétegekhez is eljussanak a cukrászok készítményei. Ez robbanásszerű fejlődést hozott, kifejlődött a cukrász- és édesipar. Az olcsó cukor mellet a jó minőségű tej és tejtermékek alapozták meg a Monarchia cukrászatának fejlődését. Megjelentek a nagyközönség számára nyitott cukrászdák.

A kis pörkölők, kávéüzletek más és más néven árulták ugyanazt a kávét, illetve azonos elnevezés alatt más összetételt és készítési módot értettek. Ennek eredményeként Bécsben kevéssé standardizált, egységesített kávékészítési módok és kávé-elnevezések alakultak ki.

A kávékészítés és -felszolgálás kifinomult szertartása egyszerre barátságos, otthonos, ugyanakkor ünnepélyes, mint Bécs maga. A város egy talán kevésbé standardizálható, nehezebben szabályozható, de rendkívül emberi és élhető közép-európai kultúrkör központja.

Az eredeti osztrák kávék alapja a közepesre pörkölt kávéból készített kávéital. A kézi pörkölés idő- és emberigényes ceremóniája, a kávékészítés lassúbb, megfontoltabb módja, a kávék kikészítésének és felszolgálásának szertartásossága itt szétválaszthatatlan egységet alkotnak.

A bécsi pörköltségű kávék savanykásabb ízvilágát jól egészíti ki a tej vagy tejszín. Megfigyelhető, hogy az osztrák kávékban a tejszínnek, tejszínhabnak és az édesítő-anyagoknak igen nagy szerepe van. Ez is jelzi a cukrászipar erőteljes behatását.

Főmenü: