2.3.3.4. A német kávékultúra

Nézzük meg Európa térképét. Ahogy a mediterrán világ központja a Földközi-tenger, úgy az északi régió központjában az Északi-tenger áll. Természetesen ahogy Észak és Dél szemben áll, úgy áll szemben e két térség is.


A Földközi-tenger éltet, táplál, hajózási útvonal, kultúrákat és civilizációkat teremtő anyag, a szerelem istennőjének szülője. Az Északi-tenger fenyegető, hideg, a folyamatos veszélyt és érinthetetlen végtelenséget testesíti meg. Az itt lévő országok folyamatos harcban vannak a természeti erőkkel. Az energia, a meleg itt életet jelent. Ebben a kultúrkörben, Németországtól Norvégiáig, sőt a Balti-államokig, a kávé nemcsak élénkítő (bár az álmosító skandináv éjszakák alatt az is), de forró, melegítő ital. A skandináv országok egy főre jutó kávéfogyasztása a legmagasabb, és a terület kávé iránti szenvedélyét jelzi, hogy a barista–világbajnokságokon egymás után hozzák el a svéd, dán vagy izlandi versenyzők az érmeket.

Az angol ötórai teázás szokásához hasonlóan alakult ki a német kultúrkörben a "Kaffeekuchen"-nek nevezett délutáni uzsonna, mely az 1700-as években lassan intézménnyé vált. A városiasodás teremtette meg a lehetőségét, és a polgári életmódból fakadó szabadidő a szükségletét egy újabb, délutáni (a hosszú téli estéket is tagoló) étkezés beiktatására a napi ritmusba. Az uzsonnaidőnek, azaz a munkaidő után való társas összejöveteleknek manapság is fontos szerepe van a nyugati kultúrkörben, gondoljunk az "after work" partikra, találkozókra.

A karlsbadi kávéfőzési technológia elterjedésének előfeltétele volt, hogy Meissenben, 1710-ben, Európában először gyártottak porcelánt. Ezáltal megszűnt a porcelán-függősség Kínától, így Európa-szerte lehetőség nyílt a forrázásos technológia gyors elterjedésére.

Ennek a forrázásnak az eredménye a török kávénál sokkal könnyebb, szűrt, áttetsző, "teaszerű" ital, amely ideális kísérője a délutáni szendvics és sütemény fogyasztásnak.

Főmenü:

  • 2.3.3.1. A török-arab kávékultúra
  • 2.3.3.2. Bécsi kávékultúra
  • 2.3.3.3. Olasz kávékultúra
  • 2.3.3.5. Az amerikai kávéiskola

  • 2.3.3.5. Az amerikai kávéiskola cikk borítóképe
    2.3.3.5. Az amerikai kávéiskola

    Az Egyesült Államok, mint meghatározó, sőt akkoriban szinte egyetlen világpolitikai tényező, a világ legnagyobb gazdaságával és legerősebb piacával – hirtelen öntudatára ébredt. A világot irányító és vezető szerep átéléséhez azt jól reprezentáló termékek és intézmények kellenek. Ekkor lett divatos az addig európai sznobságnak tartott bor és sajt, előkerült és szinte tömegcikké vált a korai kapitalizmust idéző szivar.

    2.4 Kávé és egészség

    A kávé egészségre gyakorolt hatásai közül leggyakrabban a vérnyomással összefüggő kedvezőtlen hatásokat említik. A nemzetközi szakirodalmat böngészve azonban felfedezhetjük, hogy sok olyan kísérletet, tanulmányt végeztek, melynek során a kávéitalnak az egészségre gyakorolt kedvező hatásaira derült fény.

    2.4.1 A koffein hatásai

    A koffeinnek az emberi szervezetre tett hatása összetett. A koffein serkentő hatású, stimulálja a központi idegrendszert, fokozza a szív és veseműködést. Testmozgás előtt fogyasztva segít felszabadítani a szervezetben elraktározott zsírt; a tüdő hörgőizmait elernyeszti, könnyíti a légzést, csökkenti az asztmás rohamok veszélyét. Kutatások szerint csökkenti a depressziót. Felelőtlen fogyasztása ugyanakkor növeli a stresszt, a szívkárosodás és a csontritkulás veszélyét. Mennyi koffeint fogyaszthatunk naponta? Mikor igyunk kávét és mikor ne?

    Kávéházi akadémia

    Az espresso titkai cikk borítóképe
    Az espresso titkai

    Ha valódi olasz espresso készítésébe fogunk, érdemes betartani egy-két jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb szabályt, különösen, ha olasz vendégeink vannak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok az apró fortélyok, amiktől igazán fenséges az olasz espresso, és amik betartásával bárki autentikus végeredményt érhet el. (x)

    7.3.2 A hagyományos kávégépek

    A krémkávé előállítására alkalmas kávégépek az 1938-as feltalálás óta jelentős fejlődésen mentek át. Az 1960-as évekig a rugós csaptelepes, ún. pisztonos kávégépek működtek világszerte. Ebben az időben kávé készítésekor az átpréseléshez szükséges nyomást még emberi erővel állították elő.