3.3.3. A new yorki kávétőzsde 2.

Kávé akadémia A termelő, mikor elad két egység kávét, ugyanabban az időben vételi szándékát is jelzi két egység kávéra, megtartva ezzel a termelt mennyiséget. A vásárló ugyanakkor, amikor vásárolt két egységet, ugyanannyiért el is ad, megtartva ezzel a 75, 000 dollárt és a nettó 0 kávémennyiséget.


Ezen a ponton senki nem nyert, senki sem veszített semmit. A termelő eladta a sajátját és megvette valaki másét ugyanannyiért. A vásárló (pörkölő, vagy importőr) eladott egy keveset, és visszavásárolt egy annak megfelelő mennyiséget. Miért jelennek meg ezek a fordított üzletek, ha a termelő elsősorban pénzt akar, és a vásárlónak nemigen van eladni való kávéja?

Vegyük újra a fent említett első helyzetet. Július másodiki fagy, 150 cent/lb-os ár. A termelő jól is jár, meg nem is (lényegében sehogy). A példa szerint elveszíti a 37.500 dollárt, de mivel egy másik ügyletben ugyanekkora volumenre vevő volt, a teljes vesztesége 0. Az importőr örül a 37,500 $-os bevételének, de eladóként ugyanennyit vesztett, így a teljes bevétele 0. Ugyanez a példa eljátszható a második esetben, a túltermeléses, alacsony áras példában is. A piac változásai sem a termelő sem a vásárló félre nem voltak hatással.

Amikor a termelő megfelelőnek érzi az időpontot, értékesítheti a további két egységet, az importőr pedig nem adhat el annyi kávét, hogy ne maradjon neki extra két egység az értékesítéshez. A további ügyletek a készpénzes piacon történnek.

Főmenü:

  • 3.3.1. A zöldkávé osztályozása
  • 3.3.3. A New York-i kávétőzsde 1.

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s