4.2.1.2. Arabika

A kávé szinte 100%-ban a Rubiales rendjében található Coffea nemzetségének két fajából kerül ki. A köznyelvben az arabika és a robuszta megnevezés használatos. Az arabika köznyelvi megnevezés a Coffea arabica fajt jelöli. Ennek természetes variánsai a typica, a bourbon és a jemeni mocha.


Az arabikát gyakran nevezik hegyi kávénak is, mert csak 1000-2000 méteres magasságban tud jó minőséget adni, ahol évente 1500-2000 mm csapadék esik, 20 fok körüli az átlaghőmérséklet és alacsony a hőingadozás. Koffeintartalma alacsonyabb, mint a robusztáé.

Bár sok fajtája létezik az arabika kávénak, a Coffea arabica var. typica és a var. bourbon voltak az elsők. A többi mind ezekből származik. A bourbon kávét a franciák vitték Amerikába, ahol az a mai napig virágzik. Bár a világon jellemzően ezt a két fajtát termesztik, vannak más fajták is, amelyek világszerte jelentőséggel bírnak.

A typica fajtát a gyarmatosítások során a hollandok vitték Ázsiába és Latin-Amerikába, így ez az alap, amiből a legtöbb fajta kifejlődött. A belőle kifejlődött példányok kúp alakúak, fő törzsük függőleges, másodlagos törzseik enyhén dőltek. A typica növénye magas: eléri a 3,5-4 métert. Az oldalsó ágak a vertikális rendszerrel 50-70 fokos szöget zárnak be. Alacsony a hozama, de kiváló az érzékszervi minősége.

A bourbon az Indiai-óceánról, Réunion szigetéről, a korabeli francia gyarmatról került Latin-Amerikába. Hozama 20-30%-kal nagyobb, mint a tyipicáé, de kisebb, mint a legtöbb fajtáé. Kevésbé kúp alakú, több másodlagos ága van. A törzs és a másodlagos ágak bezárt szöge kicsi, kevés köztük a hely.

A levelek szélesek, szélük hullámos, a gyümölcs viszonylag apró és sűrű. A cseresznyék gyorsan érnek és fennáll a lehetősége, hogy erősebb szélnek, vagy esőnek kitéve lehullnak. A bourbon a legjobbját 1100-2000 méter között adja. Az érzékszervi minőség kiváló, hasonló a typicáéhoz.

Réunion szigetét 1848-ig Bourbonnak hívták. Érdekes e két alap arabika fajta nevében viszontlátni a kávéültetvények elterjesztésében a 18. században versengő francia és holland törekvéseket.

Főmenü:

  • 4.2.1.1. A kávé besorolása
  • 4.2.1.3. Robuszta
  • 4.2.1.4. Nemesített fajták
  • 4.2.1.5. Gyöngykávé
  • 4.2.1.6. Elefántbab - Maragogipe

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s