4.3.1. A csíráztatás, a csemeték

A kávé termesztéséhez összegyűjtik az érett piros kávécseresznyéket, lefejtik a gyümölcshúst, és fermentálással eltávolítják a nyálkát. A frissen szedett magokat vagy rögtön elültetik, vagy kiszárítják későbbi használatra.


A szárítás egy drótháló-szerű tálcán, az árnyékban történik. A szárított magokat jó tárolás mellett akár egy év múlva is el lehet ültetni.. A magokat egy homokágyon, nedves zsákvászonnal, vagy szalmával letakarva előcsíráztatják.

A magokat közelről figyelik és amint a gyököcskék megjelennek, eltávolítják őket a homokágyról. A csírázó magokat csemeteágyban vagy műanyag zsákban növesztik.

A csemeteágyban a magocskákat olyan talajú ágyakba ültetik, amelyek megfelelő arányban tartalmaznak trágyát. A csemeteágyak egy méter szélesek, 50 centiméter mélyek, a magocskákat egymástól 12-15 cm-re kell ültetni 20 cm-es növény esetén, vagy 20 cm távolságra egymástól 30-40 cm-es növény esetén. Az első néhány hónapban 50%-ban árnyékoltak a csemeteágyak. Az árnyékolást ezek után fokozatosan csökkentik, megszüntetve azt az utolsó két hónapra.

Gyakran használnak műanyag zsákokat a csemeték növesztéséhez. A zsákokat felső talajjal, jól bomlott marhatrágyával, folyami homokkal, sóderrel, a kávé gyümölcshúsával és magburokkal töltik fel. Az arányok: három rész felső talaj, egy rész folyami homok és sóder és egy rész trágya.

A kis kávénövényeket akkor ültetik át a kávéföldekre, amikor eléri a 20-40 cm-es magasságot.

Főmenü:

  • 4.3.4. Művelési módok
  • 4.3.5 Növényvédelem

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s