4.4.1. A szüretelés 1.

A kávét minden évben a száraz évszakban szüretelik, amikor a szemek fényesek és pirosak. Háromféle szüretelés van: a kézi szüretelés, ami lehet szelektív vagy lehúzó, valamint a gépi szüretelés. A szelektív szüretelést kivéve az érett és az éretlen szemeket minden esetben együtt szedik le.


A kézi szüretelés esetében az érett kávécseresznye szemeket egyenként szedik le a fáról, mivel egyszerre vannak az ágon érett és éretlen szemek. A mennyiség maximalizálásához ez a mód szükséges, ámbár rendkívül idő és munkaigényes.

Brazíliában megvalósítható és költséghatékonyabb a lehúzó szüretelés, ahol nem válogatják szét az érett és az éretlen szemeket, mivel egységesen érnek a kávécserjék. Lehúzáskor a kávébabokat lehúzzák az ágról, hagyják a földre esni, ahol egy ponyva felfogja őket. A babokat a ponyváról néhányszor a levegőbe dobálva, a szél segítségével eltávolítják a cserjék hulladékát.

A szüret után a kávét 60 literes kosarakba teszik. A kávétermelők ezek alapján állapítják meg a béreket. Néhány brazil államnak, mint például Fazenda, Monte, Alegre, Sul de Minas, külön számítógépes rendszere van, amivel a béreket annak megfelelően számítják, hogy milyen termőképességű területen és milyen szüretelési körülmények között dolgozott az adott személy.

A gépi szüretelés csak abban az esetben lehet hatékony, ha már az ültetvény telepítésekor figyelembe veszik a majdani gépek működési igényeit. Ilyen gépekkel Ausztráliában próbálkoznak.

Minden 100 kg leszüretelt kávécseresznyéből 12-20 kg exportra kész kávé készül.

Főmenü:

  • 4.4.2. A szüretelés 2.
  • 4.4.3. A szüretelés 3.

  • H i r d e t é s

    4.4.2. A szüretelés 2.

    A szüret a kávétermesztés legmunkaigényesebb és legköltségesebb része. A termesztéshez szükséges emberi munkaerő igény egyharmada a szürethez kell. Az északi féltekén a szüret szeptembertől márciusig bezárólag tart. A déli féltekén áprilistól augusztusig.

    4.4.3. A szüretelés 3.

    Egy etióp munkás az erdei művelésű ültetvényen napi 15-20 kg kávét tud leszüretelni. Mexikó, Közép-Amerika és Kolumbia meredek hegyoldalbeli ültetvényein egy munkás legalább napi 30-50 kg, legfeljebb napi 100 kg kávét gyűjt össze. Egy kenyai munkás szüreti teljesítménye egy magas hozamú fajtával beültetet teljesen napos művelésű ültetvényen 200 kg/nap.

    4.5. A kávé feldolgozása cikk borítóképe
    4.5. A kávé feldolgozása

    A kávé feldolgozásának a lényege, hogy az érett, egészséges kávégyümölcsből kinyerjük a behajózásra és pörkölésre alkalmas magokat, a zöld babkávé szemeket. A feldolgozás folyamatának több fázisa van.

    Kávéházi akadémia

    Az espresso titkai cikk borítóképe
    Az espresso titkai

    Ha valódi olasz espresso készítésébe fogunk, érdemes betartani egy-két jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb szabályt, különösen, ha olasz vendégeink vannak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok az apró fortélyok, amiktől igazán fenséges az olasz espresso, és amik betartásával bárki autentikus végeredményt érhet el. (x)

    3.1 Kávé és mezőgazdaság cikk borítóképe
    3.1 Kávé és mezőgazdaság

    A kávé élőhelye és termőhelye a ráktérítő és a baktérítő között van. Megtalálható Európa kivételével a világ minden lakott kontinensén, a trópusi országokban.

    7.1. Az espresso mint zöldkávé

    Az 1800-as évek végén, a Nílus expedícióban részt vevők fedezték fel az arabicánál jóval nagyobb tűrőképességű robusta kávéfajt, az Egyenlítő mentén. Mindaddig a kávét az arabica kávéfaj jelentette. Innentől megkezdődött a verseny az ellenállóbb, nagyobb hozamú és koffeintartalmú robusta és a sokkal magasabb érzékszervi minőségű arabica között. A versenyben máig a fogyasztó országok ízlésvilága a meghatározó.

    H i r d e t é s