4.4.1. A szüretelés 1.

A kávét minden évben a száraz évszakban szüretelik, amikor a szemek fényesek és pirosak. Háromféle szüretelés van: a kézi szüretelés, ami lehet szelektív vagy lehúzó, valamint a gépi szüretelés. A szelektív szüretelést kivéve az érett és az éretlen szemeket minden esetben együtt szedik le.


A kézi szüretelés esetében az érett kávécseresznye szemeket egyenként szedik le a fáról, mivel egyszerre vannak az ágon érett és éretlen szemek. A mennyiség maximalizálásához ez a mód szükséges, ámbár rendkívül idő és munkaigényes.

Brazíliában megvalósítható és költséghatékonyabb a lehúzó szüretelés, ahol nem válogatják szét az érett és az éretlen szemeket, mivel egységesen érnek a kávécserjék. Lehúzáskor a kávébabokat lehúzzák az ágról, hagyják a földre esni, ahol egy ponyva felfogja őket. A babokat a ponyváról néhányszor a levegőbe dobálva, a szél segítségével eltávolítják a cserjék hulladékát.

A szüret után a kávét 60 literes kosarakba teszik. A kávétermelők ezek alapján állapítják meg a béreket. Néhány brazil államnak, mint például Fazenda, Monte, Alegre, Sul de Minas, külön számítógépes rendszere van, amivel a béreket annak megfelelően számítják, hogy milyen termőképességű területen és milyen szüretelési körülmények között dolgozott az adott személy.

A gépi szüretelés csak abban az esetben lehet hatékony, ha már az ültetvény telepítésekor figyelembe veszik a majdani gépek működési igényeit. Ilyen gépekkel Ausztráliában próbálkoznak.

Minden 100 kg leszüretelt kávécseresznyéből 12-20 kg exportra kész kávé készül.

Főmenü:

  • 4.4.2. A szüretelés 2.
  • 4.4.3. A szüretelés 3.

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s