7. Eszpresszó-kultúra

Kávé akadémia Az eszpresszó név az italkészítés gyorsaságára utal, hisz az első eszpresszó gépek megjelenésekor, a 20-ik század első évtizedében szokatlan volt, hogy a kávé frissen, a vendég szeme láttára készüljön el egy-két perc alatt. Méghozzá szó szerint a szeme láttára, hisz ezek a kávégépek a modern kávézók, presszók díszei voltak.


A tradicionális olasz espresso-keverékek általában a nagyobb hányadot kitevő arabica fajták mellett, különböző arányban tartalmaznak robusta fajtákat is. A hagyományos olasz espressónak a robusta adja az erejét, az arabica gazdag aromavilágát.

A legújabb időkben jelentek meg a 100% arabica espresso-kávékeverékek. Ebben a folyamatban élen járt a trieszti székhelyű Illy cég, mely célul tűzte ki, hogy az olasz eszpresszó tradíciót tiszteletben tartva, megújítja azt.

Olaszországban nem csak a kávéágazat sajátossága, de a nagyvilággal összehasonlításban mindenképpen egyedülálló a kisüzemi jelleg. Az ország minden területén megtalálható pörkölő üzemek száma egy-két ezer. Az óriáscégek több tucat tonna napi kapacitású gyáraitól az egészen apró családi üzemekig.

Ezek a pörkölők aztán hálózatszerűen kapcsolódnak a kávébárokhoz. Az országban lévő kb. 170 ezer kávébárban becslések szerint 270 ezer barista dolgozik. Az országban 14 milliárd adag espresso és espresso alapú ital fogy el egy év alatt a vendéglátásban. A vendéglátóipari keverékek átlagosan 51% arabikát és 49% robusztát tartalmaznak. Az eladott kávéitalok száma báronként naponta átlag 230.3 csésze. Ez több mint másfél kiló kávé naponta.

Az espresso a legösszetettebb kávéital. Úgynevezett polifázisos rendszert alkot. Szerkezetében egyszerre oldat, mert a kávéitalba a főzővíz sok szín-, íz-, és hatóanyagot old. Emulzió, mivel a nyomással kinyert olajtartalom "láthatatlanul" keveredik a vizes részekkel. Szuszpenzió, hiszen az italban csak mikroszkóppal észrevehető, parányi kávészemcsék úszkálnak, és hab, ami a kávé tetején összegyűlő hab szerkezetű krém.

Az espresso kultúra a napfényben oldott dél, és a minőségközpontú, teljesítményorientált nyugat házassága.

További almenük:

7.1. Zöldkávé
7.2. Pörkölés
7.3 Az esresso technológia
7.4. A kávéélmény
7.5. Az espresso mint ital
7.6. Cappuccino

Főmenü:

  • 1. A kávé története
  • 2. Kávé és kultúra
  • 3. Kávé és gazdaság
  • 4. Kávé és mezőgazdaság
  • 5. Kávé és társadalom
  • 6. Kávékészítés

  • H i r d e t é s

    x-presso

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    Te, vajon helyesen iszod az espresso-t? cikk borítóképe
    Te, vajon helyesen iszod az espresso-t?

    Az első, reggeli ébresztő kávénkat leszámítva, ma az espresso-t, vagy még inkább a ristretto-t elsősorban gasztronómiai értékéért szeretjük. Sokan mégsem ismerik, hogy miként fogyasszák helyesen, hogy a legjobb élményben legyen részük.

    H i r d e t é s