7.1. Az espresso mint zöldkávé

Az 1800-as évek végén, a Nílus expedícióban részt vevők fedezték fel az arabicánál jóval nagyobb tűrőképességű robusta kávéfajt, az Egyenlítő mentén. Mindaddig a kávét az arabica kávéfaj jelentette. Innentől megkezdődött a verseny az ellenállóbb, nagyobb hozamú és koffeintartalmú robusta és a sokkal magasabb érzékszervi minőségű arabica között. A versenyben máig a fogyasztó országok ízlésvilága a meghatározó.


Kelet-Afrika gyarmatai és a jól kiépített észak-afrikai kereskedelmi kapcsolatai segítették Olaszországot a robusta kávé behozatalában. Az olcsóbb robusta kávé mindenki számára megfizethető volt. Az így megnövekedett felvevőpiac gyorsabb és hatékonyabb kávékészítési technológiát követelt. Fejlődésnek indult az espresso-technológia, megnyíltak az első olasz kávébárok.

A legújabb időkben jelentek meg a 100% arabica espresso-kávékeverékek. Ebben a folyamatban élen járt a trieszti székhelyű Illy cég, mely célul tűzte ki, hogy az olasz espresso tradíciót tiszteletben tartva, megújítja azt. Hosszú tudományos kísérletezés során kifejlesztett 100%-os arabica kávékeveréke felmutatja a klasszikus espressóra jellemző értékeket, ugyanakkor az arabica fajtákra jellemző gyümölcsösséget és virágillatokat is erőteljesen jeleníti meg.

A kezdeményezést sokan követték, mára a legtöbb komoly pörkölőnek, forgalmazónak van 100%-os arabica kávékeveréke, de az eredetileg kitűzött célt, a "gyümölcsös espressót" kevesen tudják elérni. Ehhez valószínűleg Trieszt volt a legmegfelelőbb hely, ahol egyensúlyban van az olasz és az osztrák kávékultúra és ahol az erdélyi származású alapító nekifogott a kísérletezésnek.

Az utóbbi néhány évben kezdtek el kísérletezni azzal, hogy különálló fajtákat, vagy akár eredetmegjelölt ültetvényekről, "dűlőkről" szüretelt fajtákat pörköljenek meg, majd készítsenek el espresso gépekkel. Az ötletet valószínűleg a borágazattól lesték el a kávéforgalmazók. Sokkal könnyebb egy vevőnek úgy eladni egy terméket, ha az megismerheti a mögötte álló országot, birtokot és embereket. Kérdés, hogy az egyes fajták képesek-e olyan összetett íz, illat és aromaélményt, olyan kiegyensúlyozott testességet és koffeintartalmat nyújtani, mint egy jól összeállított keverék.

Főmenü:

  • 7.2. Az espresso pörkölés
  • 7.3 Az espresso technológia
  • 7.5. Az espresso érzékszervi jellemzői

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s